Néhány munkatárs „nem elég ügyes”, vázolták a problémát az egyik vállalatnál, ahol azt vizsgáltuk, miért nem teljesülnek a termékek csomagolása során a standardban előírt elvárások. Mit jelent az, hogy ügyes? – kérdeztem, de erre már nem kaptam egyértelmű választ. Nézzük meg közelebbről, hogy mi lehetett a teljesítményingadozás oka. Íme Történetek a gembáról sorozatunk következő része: Mit tegyünk, ha a dolgozó nem elég ügyes?
A szakmai cikk elolvasásához szükséges idő: kb. 3 perc
Szerző: Bartha Bea – lean coach
4M: Man, Machine, Method, Material
Ha egy folyamat teljesítményingadozásának okait keressük, akkor az alábbi négy területet érdemes megvizsgálnunk:
- Man – emberek tudása, képessége
- Machine – gépek, berendezések, eszközök, szerszámok
- Method – alkalmazott folyamatok, módszerek, technológia, paraméterek
- Material – alapanyagok, alkatrészek, segédanyagok
Ha az eszközök, a használt anyagok, és az alkalmazott folyamatok is rendben vannak, akkor az emberi erőforrással van teendőnk.
A szóban forgó partnerünknél nagytételben gyártanak speciális felhasználási területre eszközöket. A gyártás során azzal a problémával szembesültek, hogy az egyik terméknél a dolgozók nem tudják stabilan teljesíteni a csomagolási normákat.
S most nézzük a részleteket!
A legyártott és elsődlegesen lecsomagolt termékek kézi csomagolásra kerülnek, ahol a dolgozók ötösével dobozolják, majd címkézik őket. A standard szerint egy műszakban 8.000 darabot. A gyakorlatban azonban a teljesítmény nagyobb mértékben ingadozott a megengedett +- 5%-nál, ráadásul inkább alatta, mint felette volt az elvártnak.
A munkafolyamatokat átvizsgálva egyértelművé vált, hogy az eszközökkel nincs probléma. A felhasznált anyagok rendben vannak. A csomagoláshoz létrehozott standard is megfelelő: pontosan rögzíti a munkafolyamat lépéseit, nem teljesíthetetlen az elvárás.
Joggal merült fel tehát a kérdés: miért nem teljesülnek az elvárások? Erre kaptam azt a választ, hogy „nem mindenki elég ügyes, nem várhatom el tőlük ugyanazt”. Arra azonban, hogy mit jelent az „elég ügyes”, már nem kaptam pontos, számszerűsíthető magyarázatot. Arra sem, hogy mit szólnak ehhez az ,,ügyesek”.
Hogy az „ügyes vs. nem ügyes” kérdést megválaszoljuk, egyénenként vizsgáltuk meg a standard teljesülését. Kiderült, hogy munkatársanként nagy a szórás a tekintetben, hogy egy perc alatt ki hány dobozt tud összeállítani. Az eltérések abból adódtak, hogy a dolgozók sok esetben nem a leírtak szerint végezték a munkafolyamatot. Például az ideálisnál távolabb helyezték el a dobozokat. Továbbá az 5 termék összerendezését is mindenki máshogy csinálta: nem úgy fogták össze őket, ahogy kellett volna, így azok kicsúsztak a kezükből. Sőt, néha le is estek, ami tovább lassította a munkafolyamatot.
Ilyen esetben felmerülhet a kérdés: azok a munkatársak, akik nem teljesítik az elvárásokat nem elég ügyesek? Nem képesek a munkafolyamat elvégzésére?
Meggyőződésem, hogy termelési szinten az „ügyes”, és a „nem ügyes” fogalmak nem értelmezhetők! (Feltételezve persze azt, hogy megfelelő a kiválasztási folyamatunk az adott munkakörre.)
Esetünkben kiderült, hogy a standard jó és teljesíthető, annak betanítása azonban nem volt megfelelő. Betanítás során csupán elmondani és bemutatni egy feladatot ugyanis nem elegendő! Ezt oktatásnak hívhatjuk, betanításnak viszont semmiképp sem!
Ennek eredménye az lett, hogy a munkatársak a standard által leírt munkafolyamatokat a saját elgondolásuk alapján végezték el, ami a kimenő teljesítmény ingadozásában – hány doboz készül el egy műszak alatt – csapódott le.
Training Within Industry, TWI
Fenti problémára a megoldást a TWI módszertana adta, amely szerint a hatékony betanítási folyamat négy fázisból áll:
- Dolgozó felkészítése
- Művelet bemutatása
- Teljesítmény kipróbálása
- Nyomon követés
A megfelelő betanítás, majd annak nyomon követése ebben az esetben is azonnal kiiktatta az „ügyes vs. nem ügyes” kérdéskört. A jól kialakított standard, és az alapján helyesen betanított munkafolyamatok garantálják, hogy minden dolgozó „ügyesen” hajtsa végre a feladatát, példánk esetében a csomagolást.
A cikk szerzője
lean coach
Történetek a gembáról sorozat
Nagyon sokat írtunk már a lean szemlélet alapelveiről, bevált eszközökről, hasznos technikákról és a kritikus gondolkodás fontosságáról. A fenti témák rendkívül fontosak, viszont úgy éreztük, hogy itt az ideje kivinni titeket a gembára, és megnézni, hogyan alkalmazhatjátok a korábban tanultakat a gyakorlatban! Íme Történetek a gembáról sorozatunk részei:
- Rázva, nem keverve – a „mix well” kísérlet
- Mit tegyünk, ha a dolgozó nem elég ügyes?
- Most akkor melyik a jó termék?
- Lean = józan paraszti ész?
- “Hagyja a cipekedést másra” – logisztikai robotok találkozása a leannel
- Lean IT? – programozók az evidencia csapdájában
- Elsőre jót! Na jó, akkor másodikra…
- Műszakvezetői standard – „Mit is csinál a műszakvezető egész nap?”
Könyvajánló
- Hogyan fogjunk hozzá a lean gyártás megvalósításához?
- Mi legyen a következő, majd az azt követő lépés?
Manapság már nem könnyű eligazodni a lean elvekkel kapcsolatos információk tengerében.
A Kaizen Expressz című könyv pörgős, gördülékeny stílusban, tömören, az alapokhoz visszanyúlva ismerteti a Toyota termelési rendszer (TPS), és a lean alapvető elveit, mégpedig a megvalósítás logikus sorrendjében.
