A szakmai cikk elolvasásához szükséges idő: kb. 3 perc
Szerző: Bereczki Csaba – Partner, Senior Lean Coach
A XII. Nemzetközi Lean Konferencián egy különleges kerekasztal-beszélgetésen vehettem részt, ahol Ivanov Katalin (Schneider Electric), Balázs Csaba (Nidec) és Jerkó András (Rehau) társaságában a vezetői alkalmazkodóképesség került fókuszba. A beszélgetést Berze Márton moderálta (Onlife), amely után több gondolat is mélyen megmaradt bennem. Íme ezek közül néhány, amit érdemes lehet újra és újra elővenni:
1. Krízis volt, van és mindig lesz
A válságok, legyen az kicsi vagy nagy, nem küldenek előzetes figyelmeztetést vagy naptérbejegyzést, hogy az ember felkészüljön. Olyanok, mint az egyszeri ember anyósa, nem várják, de jön. Tehát lehet rá számítani. Csak azt nem tudjuk, mikor és milyen formában érkezik. Ezért fontos a felkészülés, nem pedig az, hogy bízunk a szerencsében és reméljük, hogy minket éppen nem, vagy majd nem annyira érint.
2. Lehetséges a felkészülés
Lehet rá készülni – nem konkrét tervvel a konkrét válságra – hanem a szervezet kondicionálásával, alkalmazkodóképességének fejlesztésével. Ehhez pedig kiválóan alkalmazható a Business Continuity Management. Nem a terv számít, hanem a tervezés. Illetve, a problémamegoldás összes formája segíti a szervezet alkalmazkodóképességének fejlesztését, ha jól és gyakran csináljuk.
3. Stratégia kell, nem fűnyíró
Az azonnali, könnyen végrehajtható intézkedések nem igényelnek nagy erőfeszítést, de annál nagyobb problémákat okozhatnak hosszú távon. A Hoshin Kanri, azaz stratégia lebontás, mint a teljes szervezet mobilizálását segítő rendszer és gondolkodás olyan tervet jelenthet, ami kombinálja a rövid és hosszú távú célok elérését és felkészíti a szervezetet a válság utáni helyzetre is.
4. Problémamegoldás és PDCA
A krízishelyzet a tanulásról szól, megérteni azt, hogy a megváltozott helyzetben mi működik és mi nem. Ha lesz is terv, az nem az akciók végrehajtására kell szolgáljon, hanem a tanulásra és a folyamatos módosításra, alkalmazkodásra a tapasztalatoknak megfelelően. Ez akkor működik jól, ha a szervezet felkészült problémamegoldókból (nem tűzoltókból!) áll. A siker titka a proaktivitásban rejlik.
5. Átláthatóság, kommunikáció és bevonás
Az emberek is tudják, hogy miben élnek, dolgoznak. A kizárásuk helyett tiszteljük meg őket azzal, hogy a valós helyzetről nyíltan és rendszeresen kommunikálunk, párbeszédet folytatunk velük és még be is vonjuk őket a válság kezelésébe a saját szintjükön. Hiszen a válság után is lesz élet és az az emlék marad meg mindenkiben, ahogyan azt együtt kezeltük.
6. Közös felelősségvállalás
A vezetők is a szervezet részét képezik, csapattagként (vezetői csapat és teljes szervezet szempontjából is) nem pedig kívülállóként kell, hogy átvezessék a szervezetet a nehéz időkön. Az igazi elköteleződés felelősségvállalást és a krízis jelentette terhek közös megosztását is jelenti. Az nem fog úgy menni, hogy csak a dolgozók érzik a bőrükön (esetleg pénztárcájukon) a krízis hatását.az az emlék marad meg mindenkiben, ahogyan azt együtt kezeltük.
7. Nincs olyan, hogy minden visszaáll a válság előtti állapotra
A nehéz idők mindig lehetőséget adnak arra, hogy a szervezet újrarendeződve, megerősödve, új képességekkel felvértezve álljon a tanulási folyamat (válság) után. Hiszen úgyis jön majd a következő, ami szintén kihívás elé állítja majd a vezetőket és csapataikat.
Miyamoto Musashi szerint (aki nem Toyota vezető, hanem legendás szamuráj volt): „Csak úgy harcolhatsz, ahogy gyakorolsz.”
Könyvajánló
Nap mint nap új típusú problémákkal kell megküzdened?
Problémáról-problémára, projektről-projektre új megközelítésekre van szükséged?
Szeretnél időt és energiát megtakarítani?
Fejleszd a problémamegoldó képességedet!
A Vezesd a tanulást – Problémamegoldás, egyetértés, mentorálás és vezetés az A3-menedzsmentfolyamat segítségével megmutatja hogyan lehetsz hatékony problémamegoldó!