Értékfolyamat az emberek fejlesztése érdekében

A személyes képességek folyamatos fejlesztése a tanulmányok és a szakmai életút során finoman fogalmazva is hagy némi kívánnivalót maga után. Ideje lenne mindezt egy nagy értékfolyamatként felfogni.

A cikk elolvasásához szükséges idő: kb. 8 perc

 Szerző: Bereczki Csaba, Lean Enterprise Institute Hungary, lean coach és társalapító

Ha a mai oktatási rendszerre gondolunk – és ez egyformán igaz hazánkban és más országokban is –, sokszor nagyon nehéz olyat találni, amely megfelel azok elvárásainak, akiket elvileg szolgálnia kellene.

Vegyük például a diákokat. Hogyan lehetnének elégedettek az oktatásukkal, amikor több évnyi áldozatvállalás után rájönnek, hogy nincsenek megfelelően felkészítve azokra a nehézségekre, amelyek a munkaerőpiacon valójában várnak rájuk? Miért akarnák az idejüket és a pénzüket a kevés gyakorlati hasznot jelentő fogalmak elsajátítására fordítani, ha azok semmiféle értéket nem teremtenek a számukra? Itthon, Magyarországon is egyre több diák részesíti előnyben a vállalatoknál, például gyakornoki programok keretében megszerezhető munkatapasztalatot.

A frissen végzett egyetemistákat alkalmazó vállalatok pedig hamar rájönnek, hogy rengeteg időt és pénzt kell szánniuk arra, hogy a fiatalokat felkészítsék új munkakörükre. Mivel az egyetemek jobbára elméletet tanítanak, az igazi gyakorlat tanulása csak a munkahelyen töltött első nappal kezdődik. Ez nagyon igaz a lean esetében is.

 Az egyetemek igyekeznek változni és olyan készségeket is átadni, amelyeket a hallgatóik igazán hasznosnak találnak majd, de egyelőre még keresik ennek módját. Felbecsülhetetlen értékű például a csapatban való munkavégzés megtanítása vagy annak begyakoroltatása, hogy egy valós problémáról miképp lehet a felsővezetőkkel teli teremben stresszmentesen beszámolni, az oktatási rendszerek azonban egyelőre nem tudják átadni ezeket a készségeket.

Valahányszor olyan megjegyzéseket hallunk, hogy az Y-generációs gyerekek érdektelenek és nem hajlandóak keményen dolgozni, talán el kellene gondolkoznunk azon, esetleg nem elhibázottak-e a bevonásukra tett próbálkozásaink.

Lehetőségünk adódott a fenti probléma megoldásához hozzájárulni, amikor felkérést kaptunk, hogy a miskolci Robert Bosch Energy and Body Systemsszel és a Miskolci Egyetemmel karöltve végezzünk el egy kísérletet, amely 2014-ben indult. Meggyőződésünk, hogy többek között a lean tanulásának módja be tudja tölteni a fent említett űrt, amit sem a vállalatok, sem az egyetemek nem képesek egyelőre hatékonyan áthidalni. Úgy indultunk neki, hogy mi lehetünk az összekapcsoló elem a szervezetek és a tudományos intézmények között. A Bosch Lean Akadémia azzal a céllal jött létre, hogy az egyetemi hallgatókat felvértezzük azokkal a gyakorlati készségekkel és lean gyakorlati tudással, amelyekre szükségük lesz, amint belépnek a munkaerőpiacra. Az Akadémia keretein belül szemeszterenként nyolc napot töltöttek a Bosch gembán, hogy elsajátítsák a lean alapokat.

Az első dolgunk az volt, hogy a diákokat csoportokba osztottuk – találomra, hogy ne csak a barátaikkal dolgozzanak –, és megkértük a Boscht, hogy jelöljön ki számukra mentort (ez a vállalat számára volt tanulnivaló, mert felismerték, hogy többet kell foglalkozniuk a mentorok képességeinek fejlesztésével, például az értő odafigyelés, a problémamegoldás, a munkavégzés átlátása és hasonló területeken). Az egyéni munkát összekötöttük a csapatmunkával, hogy az egyik ne mehessen végbe a másik nélkül, és a diákokat megtanítsuk igazán csapatban dolgozni.

A Bosch valós üzleti probléma megoldását bízta rájuk: produktivitás-növekedést kellett elérniük a gyártósoron, vagy biztosítaniuk, hogy az anyagellátó körjáratok pontosan és a megfelelő mennyiséggel érkezzenek meg. A terepen megfigyeléssel, mérésekkel és az ellenintézkedések azonosításával töltötték az időt, ám ez eleinte komoly nehézséget okozott a diákoknak: nem szokták meg, hogy ilyen gyorsan kell gondolkodniuk, sem azt, hogy be kell mutatniuk a javasolt megoldás mögötti gondolkodási folyamatot is. A való életbeli tapasztalat jelentős tanulsággal járt mindegyik résztvevő számára: képzeljük csak el a területi igazgató hitetlenkedő arcát, valahányszor egy egyetemista előásott és bemutatott egy folyamattal kapcsolatos problémát, amiről addig még csak sejtésük sem volt!

A hagyományos oktatásban annak felmérése, hogy a diák valóban tanul-e, jellemzően a tanítási folyamat végén következik be, amikor már nem igazán lehet befolyásolni az eredményeket. A Bosch Lean Akadémiát úgy terveztük, hogy minden egyes lépésnél felmérje a haladást, ne csak a végén. Ezzel együtt a hallgatók számára az egyik fontos mérföldkő az volt, amikor a szemeszter végén a munkájuk eredményét be kellett mutatniuk a felsővezetőknek – ez volt az, ami igazán felébresztette őket. Össze sem hasonlítható az egyetemi vizsgákkal.

A kísérlet második évben magasabbra tettük a lécet, és bevezettünk egy új kísérletet: a hallgatóknak az első félévben gyors győzelmeket kellett elérniük, míg a második félévben egy ellenintézkedés megvalósítását kellett végigvinniük. A Bosch egy gyártósor-ellátási problémát bízott rájuk: hogyan tudnának anyagot biztosítani az összes gyártósornak JIT-rendszerben a körjáratok segítségével, húszperces ciklusokban úgy, hogy egy új szerelősort is beindítanak? A diákok felhasználhatták az első félévben elsajátított képességeiket, hogy azokat a második félévben a gyakorlatban is tovább csiszolhassák, és sikerült is elérni a kitűzött célt, ezzel pedig hozzájárultak a vállalat lean átalakulásához. Mindenki elégedett volt az eredményekkel.

A második képzési évben a vállalat számára a legnagyobb tanulság az volt, mennyire fontos az embereket helyben mentorálni, hogy elérhessék a céljaikat. Egyértelmű, hogy a szervezetek számára a megfelelő tanulási környezet kialakítása komoly kihívást jelent, miképp az is, hogy a vezetők oktatói szerepben is megállják a helyüket (ezt be kell építeni a menedzsment napi munkájába). A helyes megközelítéssel egyetlen diákot sem hagyunk hátra!

Jobb kapcsolat

Azt már megállapítottuk, hogy az egyetemeknek és a vállalatoknak rengeteg a tennivalójuk, mielőtt elkezdhetnék átadni a szükséges tudást azoknak, akiket oktatnak, illetve alkalmaznak. Ehhez fel kell ismerniük, hogy éppenséggel ugyanazon a problémán dolgoznak: a személyes képességek fejlesztésén. Az egyetemeknek be kell látniuk, hogy a tanulás több mint egy szakdolgozat megírása, ahogyan a vállalatoknak is el kell fogadniuk, hogy a vezetői szerep nem csupán abból áll, hogy valakit előléptetnek vagy feladatokat osztanak ki és kérnek számon. Amint az egyetemek és a cégek elkezdik ennek a feladatnak a terhét megosztani, máris megtehetjük az első lépést egy új típusú, hatékonyabb oktatás felé.

Mindez akkor lehetséges, ha elkezdjük az emberek fejlesztését értékfolyamatként felfogni – egyik állomásról a másikra, az általános iskolától a gimnáziumig, a gimnáziumtól az egyetemig, az egyetemtől az első munkahelyig, a junior pozíciótól a vezetői pozícióig, és így tovább. Párbeszédnek kellene folynia erről, hogy megértsük, mely szinten mely képességek szükségesek, és ezeket kiknek kell átadniuk. Jelenleg ez a folyamat nem zökkenőmentes. Tömbösítünk, és nem integráljuk az elméletet a gyakorlattal. A két világnak együtt kell működnie, hogy először a diákok, majd a munkavállalók megfelelő eredményeket érhessenek el, és mindenkiből a legjobbat lehessen kihozni.

A lean szemléletben sok szó esik a hagyományos menedzsmentről, de az oktatás világában legalább ennyit kellene beszélni a „hagyományos tanításról.” Ez ugyanúgy árt a gazdaságunknak, mert ez nyit kaput a hagyományos menedzsment felé. A legtöbb tanár még mindig a parancsalapú irányításban hisz, utasításokat ad, és ellenőrzi a kivitelezést. Ha azonban megváltoztatjuk a tanítási módszereket, azt is megváltoztathatjuk, hogy a jövőben miképp zajlik a vezetés: az egyetemi vezetőknek érdemes lenne elsajátítaniuk a lean szemléletet, hogy jobb oktatókká váljanak, és az intézményeiknek együtt kellene működniük a vállalkozásokkal, hogy a tanulási élmény gyakorlatorientáltabb legyen.

Hiszem, hogy amikor egy diák vagy alkalmazott alulteljesít, vagy nehézségekkel küzd, azért nagyobb részben a tanítási rendszer a hibás (mind az iskolában, mind a vállalatnál). A Bosch Lean Akadémia hallgatói lelkesen fogadták az igyekezetünket, hogy az egyetem világának javát a csakis munkavégzés közben megvalósuló gyakorlati tanulással kombináljuk.

A hallgatók elmondták, hogy az egyetemi pályafutásuk legértékesebb része volt ez a tapasztalat: tetszett nekik, ahogyan a Bosch és a LEI Hungary csapata végig támogatta őket a tanulás folyamán, és hogy egy idő után mennyire komfortosan mozogtak ebben a szokatlan helyzetben a nehézségek ellenére is. Ez megerősítette azt a meggyőződésünket, hogy a tanulás nem csupán a tantárgyról szól, hanem a folyamatról is. Nemrég visszajelzést kértünk néhány hallgatónktól, és kiderült, hogy vannak, akik közülük még mindig lean pozíciókban dolgoznak és ezt képzelik el a jövőjüknek is.

A Bosch visszajelzése is hasonlóan pozitív volt. Megkérdeztük azokat a vezetőket, akik a hallgatókkal dolgoztak, hogy mit gondolnak a programról, és azt válaszolták, a gyerekek már a második nap készen álltak a munkakezdésre. Ez komoly értéket képvisel egy szervezet számára, mivel a betanítási szakasz sokszor idő- és munkaigényes gyakorlat.

A lean szemlélet egyértelműen fontos szerepet tölt be abban, hogy elinduljunk egy olyan oktatási rendszer felé, amely egyesíti az egyetemek és vállalkozások erősségeit. Ez az alternatív és forradalmi gondolkodásmód mindenkiből oktatót farag, bizalomra épülő környezetet eredményez, ahol a tanulás magától értetődővé válik, és a rendszerszintű, hosszú távú értékteremtő szemléletnek kedvez. Albert Einstein így fogalmazott: „Az intellektuális fejlődésnek születéskor kellene kezdődnie, és csak a halállal érnie véget.” Ezzel maximálisan egyetértek, és arra biztatok a lean közösségben mindenkit, hogy csatlakozzon ehhez a küzdelemhez.

Könyvajánló

Rövidebb átfutási időt szeretnél elérni?

Szeretnéd alacsonyabb költségen működtetni a folyamatokat?

Célodul tűzted ki a veszteségforrások megszüntetését?

Tanulj meg látni

Az értékfolyamat-térképezésnek nevezett módszer kivételesen hatékony eszköz lehet a fenti célok megvalósításban. A módszer elsajátításának leghatékonyabb eszköze pedig Tanulj meg látni című könyv.