Lean és digitális átalakulás az iskolában

Lean oktatás?! Igen! Egy budapesti általános iskola átgondolt digitális stratégiával és a lean szemlélet erejével megpróbálja bevinni az innovációt az oktatásba.

A cikk elolvasásához szükséges idő: kb. 6 perc

Szerző: Tószegi Attila, a budapesti Zuglói Herman Ottó Tudásközpont Általános Iskola igazgatója

Sok tekintetben a vezérelvünk mindig is „lean” volt. A diákok, a családjuk és a környezet szükségleteire helyeztük a hangsúlyt – és igyekeztünk a tevékenységeinket és az iskola vezetését is összehangolni ezeknek a szükségleteknek kielégítésével –, ez volt a stratégiánk lelke.

Lean az iskolában

2011 óta azon munkálkodtunk, hogy innovatív iskolává váljunk (vagy talán hogy megértsük, mit is jelent innovatív iskolának lenni). Ahhoz, hogy lépésről lépésre meghatározzuk, mi a Herman jövőképe, fokoztuk az együttműködést a munkánk során, átalakítottuk az értekezletek szerkezetét, és workshopokat tartottunk, hogy a következő lépéseket együtt gondoljuk át és tervezzük meg. Új munkamódszert vezettünk be – a 4K (kreatív problémamegoldás, kritikus gondolkodás, kommunikáció és közös munka) mentén –, amelyet a tanárainknak a fenti képességek fejlesztése által kellett elsajátítaniuk.

Lean utazásunk hivatalosan négy évvel korábban kezdődött (emlékezhetnek arra a cikkre, amelyet akkoriban közöltem itt a PL-en, amelyben tennivalóinkat és elvárásainkat vázoltam fel), amikor is tudatosan átvettük a módszertant, hátha a segítségével életet tudunk lehelni az iskola számára kidolgozott jövőképbe, és építhetünk a már végbement változásokra. A Lean Enterprise Institute Hungary által 2014 júniusában rendezett konferencia fontos mérföldkő volt az iskola életében: megismerhettük a magyarországi lean közösséget, és rengeteg jó ötlettel gazdagodtunk azzal kapcsolatban, hogyan tehetjük meg az első lépéseket az alkalmazkodóképesebb szervezetté válás felé.

A lean átalakulás első két évében arra koncentráltunk, hogy átadjuk a tanárainknak a szükséges lean képességeket és tudást (a lean könyveket nagy haszonnal forgattuk), és megosszuk az információkat a diákjaink családjával, hogy ők is megismerhessék a Herman szellemiségét, és lássák, hogyan tervezzük a változást.

Gyakorlati szempontból az egyik legmeghatározóbb lépés a három hónapos PDCA (Plan-Do-Check-Act – tervezés-megvalósítás-ellenőrzés-korrigálás) ciklusok bevezetése volt abban a tíz munkacsoportban, amelyet adott témák, például az innováció vagy a tehetséggondozás köré szervezve hoztunk létre. A tudományos módszer átültetése a munkamódszerünkbe azzal járt, hogy elkezdtük követni a projektjeink haladását, ahelyett, hogy egyszerűen csak utólag, a projekt befejeztével felmérnénk a hatásukat (amikor bármi megváltoztatása időigényes és nagyon nehéz.) Valahányszor eltérést észlelünk a tervhez képest, most már azonnal ki tudjuk igazítani, és menet közben gyűjthetjük be a tanulságokat, amelyekre a következő fejlesztési ciklusra vonatkozó döntéseinket alapozhatjuk. Hadd mondjak egy példát: az elmúlt évben két munkacsoportunkból érkezett jelzés az új tanárok betanításával kapcsolatban. Ahhoz, hogy a továbbképzési tevékenységeinket hatékonyabbá tegyük, kiemeltünk hét kulcsfontosságú folyamatot, és videókat készítettünk, hogy a kollégákat megismertessük az adott folyamatokra érvényes standardokkal. Ráadásul ez a megközelítés nem csupán az újak oktatásában bizonyult sikeresnek, hanem általa gyakorolhattuk azt is, hogyan használjuk fel a történetmesélést az oktatás során (a diákok tanítására a tanteremben rutinszerűen használunk videókat).

A lean átalakulás másik fontos alapja az ötletláda. A szemléletmódunk elkezdett megváltozni, amint nekiálltunk értékelni és a gyakorlatba átültetni a dobozba bedobott javaslatokat, ami vonzotta az embereket, mint méz a darazsakat. Egyre több javaslat érkezett, ezekből alkottuk meg az új standardokat és fejlesztettük a már meglevőket – így tökéletesítgettük a közös munkavégzés módszereit is. Ez az a pont, ahol a képességfejlesztési erőfeszítéseink igazán beindultak, de nem egy toló program formájában: lépésről lépésre építettük fel a tanáraink készségeit, az általuk felvetett ötletek felhasználásával.

Az oktatási és vezetési stílusunk változásai (a lean erőfeszítések és a 4K megközelítés eredményeként) visszatükröződnek a diákoknak nyújtott oktatás jellegében is. Először is, tanulóink megismerik az együttműködést és a csapatmunkát: nem csupán ugyanannál az asztalnál ülnek, hanem valóban együtt is dolgoznak, eközben kialakul köztük a bizalom, megosztják a tudásukat és tapasztalataikat. Csodálatos volt látni, ahogy az egymás iránti valódi felelősségtudat kialakult.

A diákok ugyanakkor befolyásolják is az oktatást: például javasolhatnak olyan témaköröket, amelyekről tanulni szeretnének, vagy fejlesztési projekteket az iskola számára, amelyekben szívesen részt vennének. A Nemzeti Alaptanterv (NAT) és az egyes tárgyak kerettantervei biztosítanak mozgásteret arra, hogy ezeket a témaköröket beépítsük pedagógiai munkánkba, helyi tanterveinkbe. Így helyi szinten is tudunk reagálni partnereink szükségleteire és igényeire.

Lean az iskolában

A lean, digitális iskola

Nem olyan régen még nagyobb fokozatra kapcsoltuk a digitális átalakulást. Először is, így reagáltunk a tanáraink által megfogalmazott igényekre, miszerint fel akarják használni a modern technikát az oktatás fejlesztése érdekében (nyomás jön ebbe az irányba a kormányzattól is, amely számos digitális oktatással kapcsolatos kezdeményezést támogat). Történetesen ez egyben remek platform a tevékenység közbeni tanulással való kísérletezésre is, amit képességek kialakítására vethetünk be iskolánkban. Végül a célunk az, hogy tanuló szervezetté váljunk, és a digitális átalakulás olyan eszköz, amellyel ezt el is érhetjük.

Már egy ideje szoros együttműködést ápolunk a Microsofttal. Munkakapcsolatunk 2012-ben kezdődött, amikor a cég megkeresett minket, és felajánlotta, hogy támogatja digitális programunkat. Ez többek között a digitális átállást segítő tízlépéses keret képében mutatkozott meg. Négy év elteltével a Herman a Partners in Learning for Schools (Partnerek a tanulásban iskolák számára) program modelliskolája lett (2016 óta tanítok más magyarországi iskolavezetőket). Mindez annak köszönhető, hogy a vállalat látta, az évek során konzisztensen javultak a képességeink, és a tanárainkra jellemző a nagyfokú elköteleződés és együttműködés. Erről meggyőződhettek a Microsoft vezetői, projektfelelősei a 2016 augusztusában számunkra szervezett workshopon is (a 4-5 tanárból álló csoportoknak legfeljebb 30 perc alatt kellett megoldaniuk egy feladatot).

A Microsoft vallja, hogy hozzá kell járulnia az oktatás jövőjének formálásához, és többféleképp támogatja az átalakulásunkat. Többek között a tanárok és gyerekek számára hozzáférést nyújt az Office 365-höz, hardvert (2:1 laptopokat) adományoz az iskolának, és hozzájárulnak a WiFi-hálózatunk korszerűsítéséhez. Ez annyit tesz, hogy tanulóink már korán megismerkednek ezekkel a platformokkal (ami fontos készség a mai világban), és a tanárok innovatív, értékteremtő tanítási megoldásokhoz férnek hozzá. Vegyünk példaként egy tantárgyat (a digitális megoldások oktatási célú alkalmazására létrehozott 17 tanulmányi területünk egyikét): a NAT és matematika-kerettanterv szerint a geometria tanterv részeként a diákoknak meg kell ismerkedniük a háromdimenziós alakzatokkal. Azt azonban nem határozzák meg, hogyan tanítsuk meg a gyerekeknek ezeket a formákat, ezért úgy döntöttünk, hogy a Minecraftot hívjuk segítségül: a modern technika és a játékok felkeltik a gyerekek figyelmét, és segítenek felidézni azokat a fogalmakat, amelyeket egyébként csak nagy nehézségek árán értenének meg. A digitális átalakulást egyszerre csak egy kísérlettel közelítjük meg, mert látni szeretnénk, hogy a modern technika használatának hol van értelme és hol nincs. Sokan kérdeznek arról, hogyan kapcsolódik egymáshoz a lean és a digitális szemlélet az iskolánkban. Rendszerint azt válaszolom, hogy mindkettőt arra használjuk, hogy létrehozzunk egy platformot az oktatási innováció érdekében. Ebben az értelemben a lean olyan eszköz, amellyel növelhetjük a munkahelyi elégedettséget, ugyanakkor egy jövőbeli állapot is, amelyet egy szép napon el szeretnénk érni.

Nem kétséges, hogy a lean legjelentősebb hozadéka iskolánk életében az, hogy megtanít minket tanulni – amit a modern technika kiválóan támogat. Először a tanárok között fejlesztjük ki ezt a kritikus fontosságú képességet, aztán a diákok között, hogy felruházzuk őket a folyton változó világban való boldoguláshoz szükséges készségekkel.

Körülöttünk minden folyamatosan áramlik: számomra egyértelmű, hogy a régi tanítási modell végnapjait éljük. A kormányok az egész világon igyekeznek olyan kezdeményezéseket indítani, amelyek a változó világhoz szabják az oktatási rendszereket, de úgy látom, hogy a családok sokkal nagyobb innovációs hajtóerőt képviselnek. Ez új keresletet támaszt a személyre szabott tanulás iránt, amely nyomást gyakorol a tanárokra, hogy alkalmazkodjanak és tanuljanak. Talán ez az egyik oka annak, hogy a lean ennyire rezonált velünk: gondolkodásmódként azt tanítja, hogy mindenkinek saját felelőssége önmaga fejlesztése. Azt szeretnénk, ha a Zuglói Herman Ottó Tudásközpont Általános Iskola a holnap oktatásának úttörője lenne.

Vannak bizonyos társadalmi kihívások is, amelyekre választ kell találnunk: ahogy a középosztály egyre inkább a magánoktatás felé fordul, úgy nőhet a szakadék az intézmények között. Hiszünk a minőségi oktatásban, és eltökéltük, hogy köznevelési intézményként több és jobb megoldásokat keresünk diákjaink képességeinek fejlesztésére. Végül is ez az oktatási innováció lényege.

Könyvajánló

Elemi lean könyvajánló

Most ismerkedsz a lean szemlélettel?

Szeretnéd a vállalat minden szintjén elterjeszteni a lean alapjait?

Egyszerű, rövid, érthető összefoglalót keresel a lean alapjairól?

Elemi lean

Rendeld meg az Elemi lean – Mindent, amit a leanről tudok, az első osztályban tanultam című könyvet, és kukkants be egy általános iskola falai mögé egy leanes szemüvegén keresztül!