Munka

Át kell értelmeznünk a munka fogalmát. Amíg ezt nem tesszük meg – vagy bárki, aki szervezeti változást akar -, azaz nem értelmezzük újra a tényleges értékteremtő munkát, semmilyen jelentőséggel bíró változást nem tudunk megvalósítani.

A szakmai hírlevél elolvasásához szükséges idő: kb. 5 perc

Szerző: John Shook

Fordította: Weisz Böbe

Vagyont szerezhetünk számos üzleti modell vagy gondolkodásmód segítségével, azonban ha igazi értéket akarunk teremteni, és olyan állásokat, ahol megbecsülik az embert, komolyan gondolkodnunk kell azon, hogy az embereink hogyan dolgoznak nap mint nap. Mert a lean szemlélet lényege a MUNKA. A lean azt jelenti, a munkán dolgozunk: azon az értékteremtő munkán, amely vállalatunk frontvonalában zajlik.

Ha azt akarjátok, hogy én, az alkalmazottatok, szívemet és lelkemet adjam nektek, akkor gondoljátok át, hogy a munkám szolgai vagy értelemmel teli munka-e. Így fogok-e tenni, ha a kapcsolatunk nem több pénzbeli tranzakciónál? Erkölcsileg semmi baj egy tisztán tranzakción alapuló kapcsolattal, ha ez a közös megegyezés. Ha azonban azt akarod, hogy én és minden személy a szervezetedben teljesen elkötelezett legyen, egyet kell értenünk a célokban. Tudnunk kell, miért vagyunk itt, és mit próbálunk megvalósítani. Akkor teljes emberi mivoltommal az előttem lévő munkára tudok összpontosítani.

John Shook Munka

„Emeljük fel a munkát! Ünnepeljük! Kezeljük olyan mély tisztelettel, amilyent megérdemel!” – John Shook

Felháborítanak a megjegyzések, amelyeket olyan gyakran hallok mostanában: „Tudjuk, hogyan kell a munkát elvégezni, csak a kultúránkat kell megváltoztatni.” Vagy: „Ismerjük a lean eszközöket, a lean kultúrát akarjuk.” Továbbá azok a feltételezések, hogy az emberek majd elkötelezetté válnak a folyamatos fejlesztés iránt csupán tréningek által. Ez a fajta gondolkodás sokszor társul olyan homályos kijelentésekkel, hogy „ó, mi elkötelezzük az embereinket! Az emberek a folyamat legfontosabb részei. Csak szabadon engedjük őket, és ők felelősséget vállalnak a munkájukért…”

Valóban? Az embereid döntötték el, hogy a kávézónak a metrómegálló felett kell lennie, és minden reggel 5-kor kell kinyitnia? Ők döntöttek úgy, hogy 300 km-es körzetben az egyetlen baleseti sebészet legyenek? Ők döntöttek úgy, hogy az új épületet egy mocsárra építik? Ők döntötték el, hogy a munkájuk 20 dollárt ér óránként?

Mindenki naponta bemegy a munkahelyére, és elvégez egy munkát. Egy irodában, egy szerelősoron, egy vezetői irodában, egy recepción, egy építési területen. Szívműtétet végez, kávét főz. A lean gondolkodás azt kérdezi: mi a munka? Mi ennek a munkának a gondozása és táplálása? Ki végzi a gondozást és táplálást? Hogyan?? Szóval, ne csapjuk be magunkat és egymást az „értelmes munka” szöveggel. Azzal, hogy „az emberek a legértékesebb erőforrásunk”, vagy „tiszteljük az embereinket”. Nem beszélhetünk erről anélkül, hogy mélyen tisztelnénk az embereket, és magát a munkát.

Szolgai vagy értelemmel teli a munkád? Lehet, hogy mindkettő? Teljesen rendben van, ha az értelemmel teli munka szolgainak látszik. A legtöbb munkanap nagy része pontosan ebből áll, bármennyire nagyszerűnek tűnjön is kívülről. Beszéljetek csak egy sebésszel a műtőben töltött hosszú nap után. Jó a munka, amelyet végez?

Sajnos az értelemmel teli munka számos állítólagos szószólója gondolkodás nélkül lealacsonyítja a munkát. Például, a szerelősoron dolgozni. Figyeljük meg a gyakori megjegyzés mögött rejlő feltételezést: „Ez a munka olyan, mint egy szerelősoron dolgozni…”

Ha a szerelősor lealacsonyító, szabaduljunk meg tőle! Akkor te, kedves fogyasztó, foghatod az árcédulát, és kifizetheted a gyenge minőségért járó büntetést, ami annak az eredménye, hogy az emberek saját kezűleg próbálnak elkészíteni dolgokat. Tudjátok, ez lényegében egy teljes újra megmunkálási folyamat a kézművesség jegyében: „Itt még leveszek egy kicsit, ó, túl sok… akkor leveszek egy kicsit itt is…”

Nem azt mondom, hogy a kézművesség nem valódi – azt mondom, ha valódi és jó, akkor emeljünk minden munkát erre a szintre, és adjuk meg a neki kijáró tiszteletet.

A tárgyak elkészítése lényegénél fogva értelmes dolog. Az egyik legértelmesebb módja annak, ahogyan az ember kitöltheti az idejét. A gyári munka – akár műhely vagy szerelősor, akár képkeretek faragása vagy kormányoszloptartó gyártása – a tárgyak készítésének szervezett formája. Végtelenül eredményes, értelmes munka. Legalábbis az lehet, ha akarjuk.

Tegyük azzá, hát! Emeljük fel a munkát! Ünnepeljük! Kezeljük olyan mély tisztelettel, amilyent megérdemel! Ez igaz a kis recepciósra, és a köztiszteletben álló sebészre egyaránt; sőt az utcaseprőre is.

A lean szemlélet nem szól másról mint a munka újra gondolása és átértékelése. Hogy ezt megtehessük, a munka céljával kell kezdenünk. Azt kérdezzük, „miért tesszük ezt, milyen problémát akarunk megoldani?” Neked, mint tulajdonosnak vagy CEO-nak van egy problémád, amelyet szeretnél megoldani. Ezért gyűjtötted össze az emberek tucatjait vagy ezreit, hogy naponta végezzék ezt a munkát, és együtt hozzatok létre értéket.

Nemrég volt részem egy lehangoló élményben, amikor a gembán sétáltam egy fiatal vállalkozóval, aki lean startup rajongó, és aki elmagyarázta nekem, hogy a rendszere tökéletes, az egyetlen problémája csak az, hogy nem talál jó dolgozókat, akik megfelelően tudnák működtetni. Nem hittem a fülemnek. Amikor forszírozni kezdtem a dolgot, egyre hangsúlyozta: „Nem, egyszerűen nem találunk jó dolgozókat a környéken.”

Ez egy kiszedési művelet volt. Sok darab nem a megfelelő helyen volt, mert a kiszedők tévedésből olykor rossz alkatrészeket fogtak meg, és nem a megfelelő helyre tették vissza.

Sétáltunk, beszélgettünk, és a személyes kudarcom rossz érzésével hagytam el a gembáját, mert semmiképpen sem tudtam rávezetni, hogy másképp is gondolkodhat a helyzetéről. Tényleg azt hitte, tökéletes üzleti rendszere van, amely kétségkívül nemsokára nagy vagyonhoz fogja juttatni (ez valószínűleg így is lesz, az egyébként borzalmas ügyfélszolgálatának dacára) – egyetlen problémája van csak, hogy rosszak a dolgozói.

Ezzel szemben képzeljük el a következőt. A munkából kiindulva építsd fel a vállalkozásodat. A munkát annak alapján határozd meg, hogy milyen értéket fog teremteni a vevőd számára, és milyen munkát kell elvégezni ahhoz, hogy megold a vevő problémáját. Innen építsd fel a munkát (a vállalkozást), hogy bárki (szándékosan kerülöm a „dolgozó” szót, amely sokak számára kényelmetlen) is végzi el a munkát, minden alkalommal tökéletesen tudja elvégezni. Amikor egy vendég a kedvenc kávéját kéri, a barista tudja, mit kell tennie, hogy ezt nyújtsa neki. És amikor előáll az elkerülhetetlen probléma – „Jaj, több a vendég, mint valaha is volt ebben a napszakban…!” – tudja, hogy (1) észre kell vennie a problémát, (2) gyorsan kell reagálnia, hogy azonnal jobbá tegye a helyzetet, (3) ki kell gondolnia, mitől lesz jobb a helyzet legközelebb, és (4) ki kell próbálnia ötleteit, hogy lássa, működnek-e.

És most jön a lényeg, az igazi eredmény: tudja, hogy noha ez a bizonyos probléma többé nem fordul elő, teljesen biztos, hogy egy másik, különböző probléma jó eséllyel hamarosan felbukkan. Ez a gondolat azonban már egyáltalán nem nyugtalanítja: „Minden rendben, minden helyzetet akkor oldok meg, amikor kialakul – az is egy újabb kihívás lesz az állandó fejlesztés érdekében.”

És most jön a lényegek lényege: ahelyett, hogy a következő problémára várna, ő fogja létrehozni! Ha megtanuljuk, hogy a problémák csupán „eltérések” a mostani és az ideális helyzet között, elkezdhetünk minden helyzetet úgy látni, mint megoldásra váró problémát. Például amikor a barista finomhangolja az egyszerre lefőzött kávé mennyiségét, vagy teljesen megszünteti a nagy tétleket, és minden csészéhez külön főzi le a kávét, vagy arra ösztönzi a csapatot, hogy még gyorsabban reagáljanak, amikor csúcsidőben kezdenek sorok képződni. A problémák többé nem olyan dolgok, amelyek megtörténnek, hanem leendő fejlesztések, eltérések, amelyeket rendes munkánk részeként egyenként fel tudunk számolni.

Térjünk vissza az utcaseprőhöz, és hallgassuk meg Martin Luther Kinget:

Ha egy embernek utcaseprő a munkája, akkor úgy seperjen utakat, ahogy Michelangelo festett, ahogy Beethoven komponált, vagy ahogy Shakespeare írt verseket. Olyan jól seperje az utakat, hogy a mennynek és a földnek minden lakója megálljon egy percre s azt mondja, ím, itt élt egy nagyszerű utcaseprő, aki jól végezte a munkáját.

Tehát, ezek az ideálok – „Töltsük meg értelemmel a munkát” – nem újak. Csak az eszközök újak, amelyekkel a lean szemlélet segítségével értelemmel töltjük meg a munkát.

Forrás: lean.org
A cikk eredeti, angol nyelvű változata itt olvasható.

Kérjük, amennyiben a fordítással kapcsolatban észrevételed van, jelezd azt az info@lean.org.hu e-mail címen.

Könyvajánló

  • Magas a fluktuáció?
  • Emelkedik a selejtszázalék?
  • Magasak a működési költségek?
  • Egyre több az elégedetlen ügyfél?
  • Ugyanazokat a problémákat kell újra és újra megoldani?

A Lean problémamegoldók kézikönyve megmutatja, hogyan oldhatod meg a lehető leghatékonyabban a problémáidat.