A TWI alaptézise: a dolgozót úgy kell betanítani, hogy helyesen, biztonságosan és lelkiismeretesen tudja elvégezni munkáját.
A cikk elolvasásához szükséges idő: kb. 4 perc
Mi a TWI szükségességének gazdasági háttere?
Az ipari termelés történelmében többször előfordult, hogy hirtelen, nagy számban kellett munkaerőt kiképezni az éppen aktuális igények kielégítése érdekében.
A munkaerőpiacot az elmúlt időszakban a pandémia diktálta változások irányították. A vállalkozások szempontjából ez egyrészt az igények drasztikus csökkenését jelentette, amely a legrosszabb esetben elbocsátásokat is eredményezett, másrészt egyes területeken jelentős mértékű és tartós növekedés állt elő, amely új munkaerő beáramlását generálta.
A vállalatoknál emiatt előtérbe kerültek azon képességek, amelyek a szervezeten belüli átképzésekben, az új alkalmazottak betanításában játszanak szerepet.
Hogyan született a TWI?
A második világháborúban az Amerikai Egyesült Államokban a fronton harcoló képzett munkaerőt kellett gyorsan és hatékonyan pótolni, hogy a hadiipar diktálta kihívásokat teljesíteni tudják. Ekkor dolgozták ki a Képzés az iparon belül (Training Within Industry, TWI) programot, amely segítségével rövid idő alatt sikerült az ipari környezetben képzetlen, nagyrészt nők alkotta munkaerőt beállítani a gyártósorok, gyártógépek mellé. A program nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a szövetséges hatalmak győzedelmeskedjenek, és ahhoz, hogy a nők munkaerőpiaci helyzete gyökeresen megváltozzon.
A TWI elveket a háború után a Marshall-terv keretében exportálták, többek között Japánba, ahol a Toyota alkalmazta és alkalmazza a mai napig is sikerrel. A TWI a Toyota Termelési Rendszer (Toyota Production System, TPS) kulcsfontosságú eleme, amelynek segítségével kialakították annak standard munka elemét és azt a megközelítést, hogy hogyan lehet ezeket a standardokat hatékonyan betanítani.
A TWI program három fő pillérből áll:
- Munka betanítás (Job Instruction, JI)
- Munka módszerek (Job Methods, JM)
- Munka kapcsolatok (Job Relations, JR)
Ez a három pillér a negyedikben, a Problémamegoldás (Job Problem solving, JP) és biztonság dimenziójában egyesül.
A TWI alaptézise változatlanul időtálló: a dolgozót úgy kell betanítani, hogy helyesen, biztonságosan és lelkiismeretesen tudja elvégezni munkáját.
Mit is jelentenek ezek?
A helyes munkavégzés nem jelent mást, minthogy a munkatárs a kialakított munka standardnak megfelelően végezze a munkáját.
A biztonságos munkavégzés a saját testi épségének megóvásán túl, jelenti a kollégák, a berendezések és a termék biztonságának megóvását is. Továbbá a dolgozónak biztonságban kell éreznie magát a saját tudásával kapcsolatban is. Ha nem így van, akkor nem fog tudni figyelni a munkájára, félni, stresszelni fog, majd hibázik.
A legnehezebben megfogható kifejezés talán a lelkiismeretes munkavégzés fogalma. A TWI programban ez azt jelenti, hogy a betanítás során azt kell elérnünk, hogy a dolgozó a legjobb tudása szerint végezze el a munkát és ehhez nekünk a legjobb módszert kell neki megmutatnunk. Ehhez olyan példamutató, nyílt kommunikációt erősítő munkakörnyezetre van szükség, ahol a dolgozó bátran kérdezhet és ha hibázik, akkor azt lehetősége van jelezni, tudva, hogy ezért nem elmarasztalás jár, hanem segítséget kap a probléma megoldásához.
Melyek a kevésbé hatékony betanítási gyakorlatok?
Alapvetően a vállalatok az új munkatársak betanításánál, illetve a belső átképzések során négy általánosan elterjedt betanítási módszert alkalmaznak:
- elmondás,
- bemutatás,
- illusztráció,
- kérdezz-felelek.
Az elmondás során gyakran szembesülhetünk azzal, hogy egyrészt a tréner nem a megfelelő szavakat használja a tudás átadására vagy kihagy kulcsfontosságú pontokat, amelyek fontosak a feladat megértéséhez. Másrészt a tanulónak nem biztos, hogy rendelkezésére áll az a fogalmi készlet, amivel megértheti az elmondottakat. Ugyanakkor egyénenként is változó, hogy ki mekkora mennyiségű információt tud elsajátítani pusztán szóbeli elmondás alapján.
A bemutatásnál problémát jelenthet, annak ellenőrzése, hogy a betanuló munkatárs pusztán csak leutánozza a folyamatot vagy meg is értette annak lényegét.
A munkafolyamat illusztrációkkal történő bemutatásánál ugyancsak nehezen dönthető el, hogy a tanuló megfelelően értelmezi-e az ábrákat, információkat.
A kérdezz-felelek módszer fontos, és jól használható a betanítás folyamatában, amennyiben a megfelelő kérdéseket tesszük fel.
A fenti módszerek közül a legelterjedtebbek az elmondás és a bemutatás. Ezek együttes használata már jóval hatékonyabb, egyedüli használatuk közel sem ennyire eredményes.
Miben más a TWI munka betanítás?
A TWI munka betanítás kombinálja a négy módszert és egységes rendszerbe foglalja azokat.
A munka betanítás sikerének a kulcsa az alapos felkészülés. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tréner (instruktor) először egy úgynevezett munka lebontási lapon a betanítandó folyamatot főbb lépésekre, kulcspontokra és azok magyarázataira bontja le a. Ez alapján végzi majd a betanítást.
A munka lebontási lapnak tehát az említett három oszlopa van:
- főbb lépések, azaz Mit csinálok? – a folyamat leírása. Fontos, hogy mindig igék használatával írjuk le az elvégzendő munka lépéseit.
- kulcspontok, azaz Hogyan csinálom? – információk, trükkök, fortélyok, gyakorlatok, amelyek elősegítik a munka helyes és biztonságos elvégzését. Ezek minden esetben a minőségről, a biztonságról vagy a feladat egyszerűbb elvégzéséről kell, hogy szóljanak.
- magyarázatok, azaz Miért úgy csinálom? – ezzel értik meg igazán a dolgozók az egyes lépések és kulcspontok pontos elvégzésének fontosságát.
Hogyan néz ki a gyakorlatban a TWI munka betanítási folyamat?
Mindenekelőtt ismernünk kell a TWI munka betanítási folyamat vezérelvét: „Ha a dolgozó nem tanult, az instruktor nem tanított!”
A TWI munka betanítási folyamat négy fázisból áll:
- A dolgozó felkészítése,
- A művelet bemutatása,
- A teljesítmény kipróbálása,
- Nyomon követés
Az első lépésben még nem történik konkrét információ átadás, a dolgozó felkészítésének célja, hogy a munkatársat tanulási állapotba hozzuk, azaz motiválttá tegyük az új ismeret elsajátítására, valamint a tréner is megtudja, hogy mit tud a tanuló az elsajátítandó munkafolyamatról. Ehhez olyan környezetet kell teremtenünk, ahol a dolgozó figyelmét nem vonja el semmi és biztonságban érzi magát.
A művelet bemutatása egy többkörös, koncentrált tanulási folyamat. Tulajdonképpen itt történik az új ismeretek átadása.
A teljesítmény kipróbálásánál már a tanuló végzi a folyamatot. Fontos, ha hibázik, azonnal javítsuk ki. A tréner itt konkrét, nyitott kérdésekkel ellenőrzi, hogy a tanuló megértette-e a folyamatot.
A nyomon követés két részből áll. Egyrészt a betanítási folyamat végén biztosítani kell a tanulót arról, hogy nem fogjuk magára hagyni. Ki kell jelölni mellé egy kollégát, akitől bátran kérdezhet a jövőben. Másrészt fontos, hogy időről-időre a trénernek is vissza kell mennie ellenőrizni a betanuló munkatársat, hogy fokozatosan el tudjon jutni az önálló munkavégzésig.
Miért jó nekünk a TWI?
Tapasztalataink szerint a TWI munka betanítás megfelelő alkalmazásának eredményeként:
- megvalósul a standardok egységes betanítása,
- 50-65%-kal lerövidülhet az új dolgozók betanításának ideje,
- 30-75%-kal csökkenhet a nem megfelelő munkavégzésből eredő selejt,
- a gyorsabb betanulás, a felesleges mozdulatok megszüntetése és a kevesebb selejt következtében 35-60%-kal nőhet a produktivitás,
- a nem megfelelő betanításból eredő munkahelyi balesetek száma csökken,
- növekszik a munkatársak sikerélménye, eredményessége, ezért a próbaidő alatti fluktuáció drasztikusan csökken,
- felgyorsul és hatékonyabbá válik a problémamegoldás folyamata
A TWI elveinek tudatos alkalmazásának további kézzelfogható eredménye, hogy a munkatársak – megismerve a betanítási folyamatot – motiválttá válnak arra, hogy új ismereteket sajátítsanak el.
A TWI azonban nem csupán egy eszköz, hanem a teljesítmény fenntartását és folyamatos fejlesztését támogató vezetői rutin is.
Ne feledjük tehát:
„Ha a dolgozó nem tanult, az instruktor nem tanított!”
Nézd meg TWI webináriumunkat!
Könyvajánló
- Hogyan fogjunk hozzá a lean gyártás megvalósításához?
- Mi legyen a következő, majd az azt követő lépés?
Manapság már nem könnyű eligazodni a lean elvekkel kapcsolatos információk tengerében.
A Kaizen Expressz című könyv pörgős, gördülékeny stílusban, tömören, az alapokhoz visszanyúlva ismerteti a Toyota termelési rendszer (TPS), és a lean alapvető elveit, mégpedig a megvalósítás logikus sorrendjében.
