A zökkenőmentes működés biztosítása 2020-ban a koronavírus megjelenését követően próbára tette a hazai vállalatokat. Tapasztalataink szerint tagvállalatainknak a megváltozott körülmények során megjelenő problémák miatt a hibaelhárítás jelenti az egyik fő kihívást.
A cikk elolvasásához szükséges idő: kb. 3 perc
A Lean problémamegoldók kézikönyve szerint egy felmerült probléma megoldása négy típusba – hibaelhárítás, standartól való eltérés, célállapot és innováció – sorolható. Webinárium sorozatunk egyik epizódja a hibaelhárítás rutinjára fókuszál, annál is inkább, mivel a Covid-járvány okozta bizonytalanság miatt tapasztalataink szerint a mindennapokban a négy problémamegoldó rutin közül a hibaelhárítás vált kiemelté a cégek életében.
Bár emellett az is észrevehető, hogy a pandémia új iparágakat hoz létre, a vállalatok új platformokra helyezkednek, új termékekkel, szolgáltatásokkal állnak elő, azaz bőszen gyakorolják a negyedik típust, az innovációt.
Hangsúlyozni kell azonban, hogy nem tűzoltásról beszélünk, hanem hibaelhárításról! S, hogy mi a kettő között a különbség? Míg „tűzoltáskor” az okok felderítésére nem fordítanak figyelmet, addig a hibaelhárítási rutin során, az okok elemzése sem maradhat el, még akkor sem, ha időhiány miatt a gyökérokokra sokszor nem derül fény, azonban az elsődleges ok feltárása mindenképpen cél.
Webinárium sorozatunk Hibaelhárítás témájú epizódjának szemléletes példájával élve: ha útközben defektet kapunk és egyszerűen csak kereket cserélünk, de nem vesszük észre, hogy valaki szögeket szórt az útra (azaz csak tüzet oltunk), akkor a hiba megszüntetése – példánkban a kerékcsere és az elindulás után –, újra defektet fogunk kapni, azaz újra hibába ütközünk néhány méter után. Ám, ha hibaelhárítást végzünk és nem tűzoltást (defekt esetén feltárjuk az elsődleges, kiváltó okot, azaz észrevesszük a többi szöget az úton), akkor elkerülhetjük azt, hogy ugyanabba a hibába fussunk bele újra és újra. Arra ez esetben nincs időnk – általában nem is célunk –, hogy mélyebben megértsük, ki, mikor, miért szórta a szögeket az útra (gyökérok). Amennyiben viszont ez minden nap megtörténik velünk, akkor életbe lép a második problémamagoldó típus (standartól való eltérés), a mélyebb elemzés, gyökérokok keresése.
A hibaelhárítási rutin észben tartása azért is fontos, mert a folyamatosan változó környezetben, újabb és újabb sztenderdek szerint kell működni, hiszen a változás új folyamatokat hoz létre, új működési módokat generál. Ezekre minden vállalatnak reagálnia kell, ugyanakkor törekedni kell arra, hogy ezek a reakciók legalább az elsődleges okokat is feltáró hibaelhárítást indítsák el, ne csak a rövid távra szóló tűzoltást.
A hibaelhárítási rutin következetes alkalmazásával ráadásul olyan információk birtokába jutnak a cégek, amelyek segítségével elindulhat egy következő célállapot felé való fejlesztés. Azt is figyelembe kell venni, hogy a mai világban, a túlélés egyik záloga, hogy az évekre szóló tervezési szakaszok helyett (mellett?) minél rövidebb és gyorsabb PDCA (Plan Do Check Act) ciklusokat, azaz tanulási köröket kell kialakítani.
Napjaink gyorsan változó környezete agilitásra és alkalmazkodásra ösztönöz, rengeteg olyan dolgot tudunk megtanulni ebben a helyzetben, amiről korábban azt hittük, nem működhet. Mindez energiát emészt fel, de jó eredményeket is hozhat. Ebben a helyzetben ugyanis az élhet túl a legnagyobb eséllyel, aki képes az alkalmazkodásra és hatékony hibaelhárítási rutinok működtetésére.
Szeretnél többet megtudni a hibaelhárításról?
Nézd meg a Problémák négy típusa webinárium sorozatunkat!
Problémák négy típusa
1. típus – Hibaelhárítás
Problémák négy típusa
2. típus – Standardtól való eltérés
Problémák négy típusa
3. típus – Célállapot
Könyvajánló
- Magas a fluktuáció?
- Emelkedik a selejtszázalék?
- Magasak a működési költségek?
- Egyre több az elégedetlen ügyfél?
- Ugyanazokat a problémákat kell újra és újra megoldani?
A Lean problémamegoldók kézikönyve megmutatja, hogyan oldhatod meg a lehető leghatékonyabban a problémáidat.
