A lean új szemléletet hoz a mezőgazdaságba: a gazdaságokat a folyamatos tanulás rendszereivé alakítja, miközben növeli a termelékenységet, csökkenti a veszteségeket, és a mindennapi problémamegoldás révén fejleszti az emberek tudását és képességeit.
A szakmai cikk elolvasásához szükséges idő: kb. 6 perc
Szerzők: Lean Global Network Agro munkacsoport
Balról jobbra: Bruno Battaglia, Lean Institute Brasil; Juan Ruiz, Lean Institute Colombia; John Hamalian, Lean SE Asia; Antal Ágnes, Lean Enterprise Institute Hungary; Sergio Caldeirinha, Lean Academy Portugal; Cevdet Ozdogan, Lean Institute Türkiye; William Luo, Lean Enterprise China
A mezőgazdaság világszerte egy paradoxonnal szembesül: elegendő élelmiszert termelünk ahhoz, hogy mindenkit ellássunk, mégis a megtermelt mennyiség akár 35%-a kárba vész – ez évente hozzávetőleg 1 billió dolláros veszteséget jelent. Az ENSZ arra figyelmeztet, hogy amennyiben a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlatok nem változnak, a talajok folyamatos degradációja miatt a világ termőföldjeinek jelentős része néhány évtizeden belül elveszítheti termőképességét, ami súlyosan veszélyeztetheti a globális élelmiszer-ellátást.
A probléma nem technológiai eredetű. Sok esetben a gépesítés és a biotechnológia már rendkívül magas fejlettségi szintet ért el. A valódi hiányosság gyakran abban rejlik, ahogyan a gazdálkodók dolgoznak: hiányoznak a standardok, a menedzsmentrendszerek, és a mezőgazdasági kultúra még mindig túlságosan az intuícióra vagy a tőkebefektetésekre épül, ahelyett, hogy megfelelő környezetet teremtene az emberek képességeinek tudatos fejlesztéséhez.
A számok is jól mutatják, hogy a mezőgazdasági ágazatot jelentős egyensúlytalanságok jellemzik. A világ gazdaságainak 84%-a két hektárnál kisebb területen működik, mégis csupán a mezőgazdasági földterületek 12%-át műveli. A másik végletet az 1000 hektárnál nagyobb megaüzemek jelentik: ezek a termelők az összes gazdaság kevesebb mint 1%-át teszik ki, mégis a termőföldek 40%-át ellenőrzik.
Miközben az élelmiszer-termelés sokszínűségét és az ellátásbiztonság jelentős részét a világ minden táján működő több millió kisgazdaság és családi birtok biztosítja – amelyek számára a megfelelő állami támogatás kulcsfontosságú –, addig a nagy agrárvállalatok rendelkeznek azokkal a pénzügyi forrásokkal, beruházásokkal, piaci kapcsolatokkal és termelési kapacitásokkal, amelyek a nagyüzemi termeléshez szükségesek.
Ugyanakkor a mezőgazdasági vállalkozások méretétől és termelési volumenétől függetlenül egy dolog biztos: ahol emberek és folyamatok vannak, ott mindig van lehetőség a fejlesztésre.
A mezőgazdaságban alkalmazott lean szemlélet egyre inkább versenyképes alternatívát kínál a hagyományos gazdálkodási megközelítésekkel szemben. Nem egy múló trendről vagy újabb eszközkészletről van szó, hanem egy olyan menedzsmentrendszerről, amely a gazdálkodást a mindennapi problémamegoldás és folyamatos fejlesztés gyakorlatává alakítja. Ennek eredményeként csökkennek a veszteségek, nő a termelékenység, és fejlődnek az emberek képességei a gembán. A szemlélet a teljes értékáramot átfogja: a primer termeléstől – legyen szó növénytermesztésről vagy állattenyésztésről – egészen a logisztikai és elosztási folyamatokon át a tárolóközpontokig.
A MEZŐGAZDASÁG STRUKTURÁLIS PROBLÉMÁI
Ha a mezőgazdaságot a folyamatok, az emberek, a gépek és a technológia szemszögéből vizsgáljuk, gyorsan felismerhetjük, hogy a kritikus problématerületek földrajzi elhelyezkedéstől és gazdaságmérettől függetlenül nagyon hasonlóak.
- Folyamatok: alacsony fokú standardizáltság, a termelési folyamat különböző szakaszaiban jelentkező, nem kontrollált veszteségek, a méretgazdaságosságot akadályozó széttagolt földterületek, korlátozott piaci hozzáférés, valamint erős függőség a közvetítőktől.
- Emberek: a gazdatársadalom elöregedése és a generációváltás kihívásai, a vidéki munkaerő toborzásának és megtartásának nehézségei, az alacsony szintű szakmai képzettség, a változással szembeni kulturális ellenállás, valamint a kemény és gyakran kimerítő munkakörülmények.
- Gépek: nagy technológiai színvonalú, ugyanakkor költséges berendezések, amelyeket elsősorban nagyüzemi gazdálkodásra terveztek, ezért a kisebb birtokokon kevésbé hatékonyan alkalmazhatók; az egyre összetettebb elektronikai rendszerek miatt a javítás és karbantartás speciális szaktudást igényel; valamint a reaktív karbantartási gyakorlat, amely meghibásodások esetén termelésleállást okoz.
- Technológia: egyenetlen digitalizáció, gyenge vidéki internetkapcsolat, valamint széttagolt adatok, amelyekből nem keletkeznek a döntéshozatalt és a folyamatos fejlesztést támogató, hasznosítható információk.
Az erőforrásokon túl a mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása a munka irányítása és szervezése. Túl sok alapvető fontosságú folyamat működik standardok, megfelelő átláthatóság és gyors reagálási képesség nélkül. Emellett a vezetők gyakran nem ismerik fel saját kulcsszerepüket a stratégiai irány kijelölésében, az emberek fejlesztésében és a példamutatásban.
A VÁLSÁG HAJTÓERŐI
Strukturális szinten a földtulajdon koncentrációja olyan egyenlőtlenségeket eredményezett, amelyek a nagy termelőknek kedveznek. Ezzel párhuzamosan az értékláncban keletkező haszon aránytalan eloszlása, valamint a szupermarketláncok és a globális kereskedők meghatározó piaci ereje jelentősen gyengíti a gazdálkodók alkupozícióját.
Ezeket a nyomásokat tovább erősítik a kulturális akadályok: az együttműködéstől és az új munkamódszerek elfogadásától való vonakodás, a támogatásoktól való túlzott függőség, valamint a rövid távú szemlélet, amely gyengíti a hosszú távú alkalmazkodó- és ellenállóképességet.
A működési kihívások szintén jelentős szerepet játszanak. A termelési gyakorlatok változékonysága, a megelőző helyett reaktív karbantartásra épülő szemlélet, valamint a tényleges vevői igényektől elszakadt folyamatok egyaránt korlátozzák a termelékenységet és az alkalmazkodóképességet.
Mindezek mellett továbbra is jelentős technológiai lemaradások tapasztalhatók. Számos kisebb gazdaság számára a megbízható internetkapcsolat, a korszerű gépek vagy a finanszírozási források elérése ma is komoly kihívást jelent, holott ezek a mai mezőgazdasági környezetben a versenyképesség alapvető feltételei.
GYAKORLATI ESETTANULMÁNYOK
A lean szemlélet mezőgazdasági alkalmazásának valódi értéke a gyakorlatban mutatkozik meg. Gyors, fenntartható és jelentős változásokat eredményezhet. Néhány példa erre:
- Hollandia (gyümölcs- és vetőmagágazat): egy hároméves Kaizen projekt során 14 millió eurós megtérülést értek el egy jól dokumentált esetben, ahol a projekt alatt több mint 50 fejlesztési kezdeményezés valósult meg (A3 módszertannal követve és dokumentálva). A Lean megközelítés 30%-kal csökkentette a szükséges működési területet, standardizált folyamatokat vezetett be, és hozzájárult az érték eloszlásának újra egyensúlyozásához. Ez különösen fontos egy olyan ágazatban, ahol a szupermarketek a profit több mint 50%-át realizálják, miközben a gazdálkodók például egyetlen sárgarépán mindössze 0,025 eurót keresnek.
- Kolumbia (Manuelita Cukor és Energia): a cukornád-betakarítás során 130 problémát azonosítottak, amelyek közül egyik sem igényelt tőkebefektetést. A legfontosabb kulturális váltás annak felismerése volt, hogy a „fejlesztés beruházást jelent” szemléletet felváltotta annak megértése, hogy „a fejlesztés a tudás és a problémamegoldó képességek kísérletezésen alapuló fejlesztését jelenti”.
- Magyarország (tejgazdaság): a borjúelhullási arány közel 5,3% volt. Egyszerű, vizuális standardok bevezetésével a születés utáni ellátásban (kolosztrum beadása az első órán belül, köldök fertőtlenítése, valamint a születési idő rögzítése és nyomon követése) az elhullási arány felére csökkent.
- Brazília (Sítio Barreiras): a 720 munkavállalót foglalkoztató gazdaság egy innovatív rendszert vezetett be, amely 89 Basic Managerial Unitból (BMU) áll. Ezek az egységek önállóan működnek a napi operáció, a problémamegoldás és a fejlesztési kísérletek területén. Csak 2023-ban 900 dolgozói ötletet valósítottak meg (2024 első félévében már 595-öt), amelyek mindegyikét elismerték, majd új standardként építették be a működésbe. Az üzenet egyértelmű: a mezőgazdaság akkor képes megújulni, ha a fejlesztés mindenki feladatává válik. Az országban emellett számos további sikeres Lean példa található a gabonafélék, zöldségfélék és egyéb növénykultúrák termesztésének területéről is.
- Bulgária (BG Agro): a 15 000 hektáron gazdálkodó, mintegy 50 millió euró értékű gépparkot üzemeltető vállalat a betakarítási időszakban jelentős meghibásodási költségekkel szembesült. A lean megközelítés bevezetése lehetővé tette a karbantartási folyamatok standardizálását, a skill mátrix alkalmazását, valamint az állásidő csökkentését, ami érdemben mérsékelte a szezonális mezőgazdasági kampányok terhelését és stresszszintjét.
- Afrika (Zambia – tilápia-tenyésztés): a legkritikusabb kihívást a Feed Conversion Rate (FCR), vagyis a takarmány-hasznosítási mutató jelentette, amely a költségek fő meghatározója. Egy kezdeti lean felmérés feltárta a munkaerő-szervezés és a takarmányozási logisztika hatékonysági hiányosságait, jelentős költségmegtakarítási lehetőségeket nyitva meg az előállított hal tonnájára vetítve.
Csupán néhány példa arra, milyen eredményeket és lehetőségeket képes a lean szemlélet az agrárvállalkozások számára biztosítani. A fentiek jól mutatják, hogy a lean nem kötődik sem növénykultúrához, sem földrajzi elhelyezkedéshez, sem vállalati mérethez – sokkal inkább azon múlik, hogy a szervezetek képesek-e megfigyelni, standardizálni és a problémákat a gembán (a gazdaságban) megoldani.
LEAN AGRO MEGKÖZELÍTÉSÜNK
A globális tapasztalatok összegzése után egy egyszerű, jól reprodukálható megközelítést dolgoztunk ki, amely véleményünk szerint hatékonyan támogatja azokat az agrárvállalkozásokat, amelyek lean transzformáció megvalósítására törekednek:
1. lépés – Problémák feltárása és megoldása: folyamatok feltérképezése, kritikus kihívások azonosítása, valamint a sikerességi KPI-ok meghatározása.
2. lépés – napi irányítási rendszer: az átláthatóság biztosítása, vizuális menedzsment táblák alkalmazása, gyors problémamegoldás, valamint olyan vezetői működés kialakítása, amely láthatóvá teszi a problémákat.
3. lépés – Standardizálás és képességfejlesztés: operatív paraméterek meghatározása, problémamegoldási képességek oktatása, valamint a fejlesztések standardokba való beágyazása.
4. lépés – Folyamatos fejlesztési ciklus: a ciklus ismétlése egészen addig, amíg a lean szemlélet a PDCA-n keresztül nem projektként, hanem mindennapi szokásként épül be a működésbe.
Ez a modell a mezőgazdaságot egy élő irányítási rendszerré alakítja, ahol a termelékenység nem újabb gépek beszerzésétől függ, hanem attól, hogy az emberek mindennapi munkájának részévé válik-e a folyamatos fejlesztés.
MIT TEHETÜNK RÖVID ÉS KÖZÉPTÁVON?
Rövid távon (gyors eredmények):
1. lépésben feltérképezhetjük a kritikus folyamatokat (mezőgazdaság esetén: vetés, betakarítás, betakarítás utáni folyamatok; állattenyésztés esetén: termékenyítés, tenyésztés, takarmányozás, legelőgazdálkodás stb.).
2. lépésben egyszerű, vizuális standardokat vezethetünk be.
3. lépésben napi irányítási megbeszéléseket alakíthatunk ki.
4. lépésben egy könnyen hozzáférhető javaslattételi rendszert vezethetünk be.
Középtávon:
• Fejleszthetjük a tervezési folyamatokat, és szorosabb összhangot teremthetünk azok és az üzleti stratégia között.
• Kiterjeszthetjük a napi irányítási rendszer működését a szervezet valamennyi területére.
• A széttagolt adatokat a döntéshozatalt támogató, hasznosítható információvá alakíthatjuk.
• A beszállítókat és a vevőket is bevonhatjuk a lean rendszer működésébe.
• Fejleszthetjük azokat a helyi kompetenciákat, amelyek biztosítják a folyamatos fejlesztés hosszú távú fenntarthatóságát.
KONKLÚZIÓ: A JÖVŐ TERMÉSE
A Lean Agro nem recept és nem eszközök gyűjteménye. Sokkal inkább egy felhívás arra, hogy a mezőgazdaságot egy élő tanulási rendszerré alakítsuk, ahol minden nap, minden földterületen és minden feldolgozóüzemben az emberek problémákat oldanak meg azért, hogy valódi értéket teremtsenek a vevők, a közösségek és bolygónk számára.
A jövő mezőgazdaságában a versenyelőnyt nem a legújabb gépek vagy a legnagyobb támogatások jelentik majd, hanem az a képesség, hogy a munkát a mindennapi problémamegoldás és a folyamatos fejlesztés gyakorlatává alakítsuk. A fejlődés kulcsa az lesz, hogy képesek legyünk „betakarítani” a gembáról érkező legjobb ötleteket, és azokat folyamatos előrelépéssé formálni.
A cikk a Planet Lean oldalán angol nyelven jelent meg. Ide kattintva olvashatod.
Könyvajánló
- Hogyan fogjunk hozzá a lean gyártás megvalósításához?
- Mi legyen a következő, majd az azt követő lépés?
Manapság már nem könnyű eligazodni a lean elvekkel kapcsolatos információk tengerében.
A Kaizen Expressz című könyv pörgős, gördülékeny stílusban, tömören, az alapokhoz visszanyúlva ismerteti a Toyota termelési rendszer (TPS), és a lean alapvető elveit, mégpedig a megvalósítás logikus sorrendjében.