{"id":14087,"date":"2021-05-06T14:09:49","date_gmt":"2021-05-06T12:09:49","guid":{"rendered":"https:\/\/lean.org.hu\/?p=14087"},"modified":"2023-02-10T11:26:22","modified_gmt":"2023-02-10T09:26:22","slug":"azonositsd-milyen-problematipussal-allsz-szemben","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/lean.org.hu\/en\/eszkozok\/agyuval-verebre-elobb-inkabb-azonositsd-milyen-problemaval-allsz-szemben\/","title":{"rendered":"\u00c1gy\u00faval ver\u00e9bre? El\u0151bb ink\u00e1bb azonos\u00edtsd, milyen probl\u00e9m\u00e1val \u00e1llsz szemben!"},"content":{"rendered":"

A probl\u00e9mamegold\u00e1s tudatos\u00edt\u00e1sa, az egyes probl\u00e9mat\u00edpusok felismer\u00e9se seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajthat abban, hogy a v\u00e1llalatok a napi kih\u00edv\u00e1saikat k\u00f6nnyebben vegy\u00e9k.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A cikk elolvas\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges id\u0151: kb. 3 perc<\/em><\/p>\n\n\n\n

Mi a probl\u00e9ma?<\/strong><\/h2>\n\n\n\n

A probl\u00e9ma nem m\u00e1s, mint egy m\u00e9rhet\u0151, sz\u00e1mszer\u0171s\u00edthet\u0151 elt\u00e9r\u00e9s a jelen \u00e1llapot \u00e9s a c\u00e9l\u00e1llapot k\u00f6z\u00f6tt. A probl\u00e9mamegold\u00e1s tudatos\u00edt\u00e1sa, az egyes probl\u00e9mat\u00edpusok felismer\u00e9se pedig seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajthat abban, hogy a v\u00e1llalatok a napi kih\u00edv\u00e1saikat k\u00f6nnyebben vegy\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n

A LEI Lean Transzform\u00e1ci\u00f3s Keretrendszere<\/a> szerint az els\u0151 k\u00e9rd\u00e9s\u00fcnk mindig az, hogy Milyen probl\u00e9m\u00e1t szeretn\u00e9nk megoldani?<\/em><\/p>\n\n\n\n

A keretrendszer teh\u00e1t azt hangs\u00falyozza, hogy els\u0151 l\u00e9p\u00e9sk\u00e9nt mindig azonos\u00edtsuk, hogy mi az a teljes\u00edtm\u00e9nyelt\u00e9r\u00e9s, amit meg szeretn\u00e9nk sz\u00fcntetni. Azt azonban ne felejts\u00fck el, hogy a megfogalmazott probl\u00e9ma minden esetben a v\u00e1llalat valamilyen strat\u00e9giai c\u00e9lj\u00e1hoz kell, hogy kapcsol\u00f3djon. Ilyen alapvet\u0151 v\u00e1llalati c\u00e9lok p\u00e9ld\u00e1ul az SQDC n\u00e9gyese:<\/p>\n\n\n\n

\u2013 Safety (munkav\u00e9delem)<\/p>\n\n\n\n

\u2013 Quality (min\u0151s\u00e9g)<\/p>\n\n\n\n

\u2013 Delivery (sz\u00e1ll\u00edt\u00e1si teljes\u00edtm\u00e9ny)<\/p>\n\n\n\n

\u2013 Cost (k\u00f6lts\u00e9ghat\u00e9konys\u00e1g)<\/p>\n\n\n\n

Teh\u00e1t olyan probl\u00e9m\u00e1t kell tudnunk megfogalmazni, ami kapcsol\u00f3dik ezen c\u00e9lok egyik\u00e9hez vagy ak\u00e1r egyszerre t\u00f6bbh\u00f6z is.<\/p>\n\n\n\n

Milyen t\u00edpus\u00fa probl\u00e9m\u00e1t akarok megoldani?<\/strong><\/h2>\n\n\n\n

Ha megv\u00e1laszoltuk a k\u00e9rd\u00e9st \u2013 milyen probl\u00e9m\u00e1t akarunk megoldani \u2013 akkor c\u00e9lszer\u0171 meghat\u00e1roznunk azt is, hogy a megoldand\u00f3 probl\u00e9ma milyen t\u00edpus\u00fa. Ez az\u00e9rt is fontos, mert b\u00e1r a felvet\u0151d\u0151 probl\u00e9m\u00e1k helyzett\u0151l, v\u00e1llalatt\u00f3l, technol\u00f3gi\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg\u0151en m\u00e1sok, alapvet\u0151en n\u00e9gy f\u0151 kateg\u00f3ri\u00e1ba sorolhat\u00f3ak<\/strong>, amelyek meghat\u00e1rozott gondolkod\u00e1si folyamatot, fejleszt\u00e9si m\u00f3dszert \u00e9s menedzsment-megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st ig\u00e9nyelnek.<\/p>\n\n\n\n

A probl\u00e9m\u00e1k, illetve a hozz\u00e1juk kapcsol\u00f3d\u00f3 probl\u00e9mamegold\u00f3 folyamatok n\u00e9gy t\u00edpusa:<\/p>\n\n\n\n

\n
\n

\u2013 hibaelh\u00e1r\u00edt\u00e1s,<\/p>\n\n\n\n

\u2013 standart\u00f3l val\u00f3 elt\u00e9r\u00e9s,<\/p>\n\n\n\n

\u2013 c\u00e9l\u00e1llapot t\u00edpus\u00fa,<\/p>\n\n\n\n

\u2013 innov\u00e1ci\u00f3 (m\u00e1s n\u00e9ven ny\u00edlt v\u00e9g\u0171).<\/p>\n\n\n\n

N\u00e9zz\u00fck meg ezeket a t\u00edpusokat egy egyszer\u0171 p\u00e9ld\u00e1n kereszt\u00fcl!<\/p>\n<\/div>\n\n\n\n

\n
\"Probl\u00e9mat\u00edpusok\"<\/a><\/figure><\/div><\/div>\n<\/div>\n\n\n\n

1.<\/strong> Hibaelh\u00e1r\u00edt\u00e1s<\/strong><\/h2>\n\n\n\n

A hibaelh\u00e1r\u00edt\u00e1sn\u00e1l felmer\u00fcl\u0151 probl\u00e9m\u00e1k alapvet\u0151en egy go \/ no go \u00e1llapottal \u00edrhat\u00f3k le, azaz itt az elt\u00e9r\u00e9s azt jelenti, hogy valami m\u0171k\u00f6dik-e vagy sem. Ha ugyanis elromlott egy berendez\u00e9s, akkor miel\u0151bb vissza szeretn\u00e9m \u00e1ll\u00edtani az \u00fczembiztos m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. P\u00e9ld\u00e1ul van egy defektem, nem tudok tov\u00e1bbmenni. Ekkor az a c\u00e9lom, hogy mihamarabb folytathassam az utam. A hib\u00e1t el kell h\u00e1r\u00edtanom, ami ez esetben a ker\u00e9kcser\u00e9t jelenti. Nem fogok csoportmegbesz\u00e9l\u00e9seket tartani, elemz\u00e9seket v\u00e9gezni, A3-at nyitni, hogy hogyan \u00e1lljak neki a m\u0171veletnek, egyszer\u0171en csak kicser\u00e9lem a kereket. Az els\u0151dleges, azaz kiv\u00e1lt\u00f3 okot azonban fontos azonos\u00edtanom, mert, ha nem veszem \u00e9szre, hogy valaki sz\u00f6geket sz\u00f3rt az \u00fatra, akkor \u00fajra defektet fogok kapni, azaz \u00fajra hib\u00e1ba futok n\u00e9h\u00e1ny m\u00e9ter ut\u00e1n. A kiv\u00e1lt\u00f3 ok azonos\u00edt\u00e1sa k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti meg a hibaelh\u00e1r\u00edt\u00e1st a t\u0171zolt\u00e1st\u00f3l<\/strong>, azaz att\u00f3l, hogy ugyanabba a hib\u00e1ba fussunk bele \u00fajra \u00e9s \u00fajra.<\/p>\n\n\n\n

2.<\/strong> Standardt\u00f3l val\u00f3 elt\u00e9r\u00e9s<\/strong><\/h2>\n\n\n\n

P\u00e9ld\u00e1nkat folytatva k\u00e9pzelj\u00fck el, hogy egy aut\u00f3flott\u00e1t \u00fczemeltet\u00fcnk ezer j\u00e1rm\u0171vel. Alapesetben havi szinten sz\u00e1z defekt\u00fcnk van, ez a norm\u00e1l \u00e1llapot, ami \u00e9vek \u00f3ta nagyj\u00e1b\u00f3l v\u00e1ltozatlan. Ugyanakkor v\u00e1ratlanul megugrik a defektek sz\u00e1ma havi h\u00e1romsz\u00e1zra. Itt a probl\u00e9m\u00e1t (elt\u00e9r\u00e9st) a megemelkedett esetsz\u00e1m jelenti, ami p\u00e9ld\u00e1nkban k\u00e9tsz\u00e1z defekt. C\u00e9lunk, hogy visszat\u00e9rj\u00fcnk az eredeti \u00e1llapotra, azaz a havi sz\u00e1z defektre. Ehhez a probl\u00e9m\u00e1hoz m\u00e1r a m\u00e1sodik, azaz a standartt\u00f3l val\u00f3 elt\u00e9r\u00e9s t\u00edpus\u00fa probl\u00e9mamegold\u00f3 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sre van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk. Az ilyen esetekben m\u00e9lyebb felt\u00e1r\u00e1st kell v\u00e9gezn\u00fcnk, meg kell \u00e9rten\u00fcnk a jelenlegi helyzetet, adatokat kell gy\u0171jten\u00fcnk, gy\u00f6k\u00e9rok elemz\u00e9st kell v\u00e9gezn\u00fcnk, hogy meg\u00e9rts\u00fck, mi(k) az oka(i) a defektsz\u00e1m megemelked\u00e9s\u00e9nek. C\u00e9lunk, hogy visszat\u00e9rj\u00fcnk a norm\u00e1l \u00e1llapotra, azaz a havi sz\u00e1z defektre.<\/p>\n\n\n\n

3. C\u00e9l\u00e1llapot t\u00edpus\u00fa helyzetek<\/strong><\/h2>\n\n\n\n

A harmadik t\u00edpust abban az esetben kell alkalmaznunk, ha a havi sz\u00e1z defekt\u00fcnket a fel\u00e9re akarjuk cs\u00f6kkenteni. Eddig m\u00e9g egyszer sem fordult el\u0151, hogy egy h\u00f3napban csak \u00f6tven defekt\u00fcnk lett volna, most azonban szeretn\u00e9nk el\u00e9rni \u00e9s stabilan tartani is ezt a c\u00e9lt. Mi hozzuk teh\u00e1t l\u00e9tre a probl\u00e9m\u00e1t azzal, hogy egy magasabb szintre emelj\u00fck az elv\u00e1rt teljes\u00edtm\u00e9nyt. Ez a folyamat is sok adatgy\u0171jt\u00e9st, elemz\u00e9st k\u00edv\u00e1n \u00e9s sokszor a gy\u00f6k\u00e9rokelemz\u00e9sn\u00e9l nem okokat, hanem akad\u00e1lyokat fogunk tal\u00e1lni, amelyek g\u00e1tolnak benn\u00fcnket a k\u00f6vetkez\u0151 teljes\u00edtm\u00e9nyszint el\u00e9r\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n

4. Innov\u00e1ci\u00f3<\/strong><\/h2>\n\n\n\n

A negyedik t\u00edpust m\u00e1s n\u00e9ven ny\u00edlt v\u00e9g\u0171 probl\u00e9mamegold\u00e1snak is h\u00edvhatjuk. Ez esetben egy teljesen m\u00e1sfajta paradigma alapj\u00e1n, ak\u00e1r olyan abroncsot terveztet\u00fcnk, ami sohasem lesz defektes, vagy olyan k\u00f6zleked\u00e9si eszk\u00f6zt fejleszt\u00fcnk, amely nem haszn\u00e1lja a klasszikus kerekeket. Ezzel alapjaiban sz\u00fcntetj\u00fck meg az adott probl\u00e9m\u00e1t. Az innov\u00e1ci\u00f3 egy folyamatos t\u00f6rekv\u00e9s arra, hogy kreat\u00edv, jelenlegi szint\u00fcnk\u00f6n radik\u00e1lisan t\u00falmutat\u00f3, nem v\u00e1rt term\u00e9keket, folyamatokat, rendszereket hozzunk l\u00e9tre, \u00faj \u00e9rt\u00e9keket teremtve ez\u00e1ltal.<\/p>\n\n\n\n

Konkl\u00fazi\u00f3<\/strong><\/h2>\n\n\n\n

A probl\u00e9mamegold\u00f3 folyamataink sikere teh\u00e1t nagyban f\u00fcgg att\u00f3l, hogy felismerj\u00fck, a n\u00e9gy k\u00f6z\u00fcl melyik t\u00edpus\u00fa probl\u00e9m\u00e1val \u00e1llunk szemben. Ekkor tudjuk ugyanis megfelel\u0151en kiv\u00e1lasztani a helyzethez illeszked\u0151 probl\u00e9mamegold\u00f3 eszk\u00f6z\u00f6ket, technik\u00e1kat.<\/p>\n\n\n\n

Mint, ahogy azt Art Smalley, a Four Types of Problems<\/a><\/em> (Four Types of Problems) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv szerz\u0151je kiemeli: \u201eA szervezetek \u00e9s egy\u00e9nek, b\u00e1rmely szinten legyenek is, rendre beles\u00e9t\u00e1lnak ebbe a csapd\u00e1ba: egyetlen els\u0151dleges \u00e9s standard megold\u00e1suk van minden probl\u00e9m\u00e1ra. Mindegyik probl\u00e9makateg\u00f3ria-t\u00edpusnak megvan a maga alrendszere \u00e9s a felsz\u00ednre ker\u00fcl\u0151 mechanizmusa, menedzsment-megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se \u00e9s neh\u00e9zs\u00e9gi szintje. Nincs minden helyzetre megfelel\u0151 egys\u00e9ges megold\u00e1s, \u00e9s amikor a munkat\u00e1rsakat megtan\u00edtjuk az eszk\u00f6z\u00f6k vagy technik\u00e1k haszn\u00e1lat\u00e1ra, azzal m\u00e9g csak a felsz\u00ednt kapargatjuk.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n\n\n

<\/div>\n\n\n\n

N\u00e9zd meg kapcsol\u00f3d\u00f3 webin\u00e1rium sorozatunkat!<\/h2>\n\n\n\n
\n
\n
\"\"<\/a><\/figure>\n\n\n\n

Probl\u00e9m\u00e1k n\u00e9gy t\u00edpusa<\/strong>
1. t\u00edpus \u2013 Hibaelh\u00e1r\u00edt\u00e1s<\/p>\n<\/div>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/a><\/figure>\n\n\n\n

Probl\u00e9m\u00e1k n\u00e9gy t\u00edpusa<\/strong>
2. t\u00edpus \u2013 Standardt\u00f3l val\u00f3 elt\u00e9r\u00e9s<\/p>\n<\/div>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/a><\/figure>\n\n\n\n

Probl\u00e9m\u00e1k n\u00e9gy t\u00edpusa<\/strong>
3. t\u00edpus \u2013 C\u00e9l\u00e1llapot<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n

\n

K\u00f6nyvaj\u00e1nl\u00f3<\/h2>\n\n\n\n
\n
\n
<\/div>\n\n\n\n