Beszélgetés John Shookkal a Toyotáról és Japánról a Nagoja pályaudvaron

John Shook interjú – Fennállásának tizedik évfordulóján a Lean Global Network (LGN) Japánba utazott tanulmányi útra. A Planet Lean főszerkesztője John Shookkal beszélgetett a shinkansenre várva, miután a csoport négy napot töltött Toyota Cityben és Nagojában.

A szakmai hírlevél elolvasásához szükséges idő: kb. 6 perc

Interjúalany: John Shook
Fordította: Weisz Böbe

John Shook pillanatkép

Planet Lean: Miért döntöttek húsz ország negyven képviselőjével e mellett az út mellett?

John Shook: Egy éve vetettük fel azt az ötletet, hogy a szokásos, éves Lean Global Network találkozónkat idén Japánban tartsuk. Szerettük volna szemügyre venni, mi történik a Toyotánál, hogy csoportként is elmélyíthessük ismereteinket.

Így esett, hogy a negyven „LGN-es” egy hetet tölthetett el Toyota Cityben. A csoport hihetetlenül sokszínű: vannak, akik hosszú éveken át dolgoztak a Toyotának, míg mások sosem látogattak még el a vállalathoz (és persze olyan is akad, aki soha nem is járt Japánban). Ez megannyi nézőpontot jelent, ezért a tanulmányi út már a kezdet kezdetétől remek tanulási lehetőségnek tűnt.

Nem a történet high-tech oldalával akartunk megismerkedni és megnézni, hogy a Toyota milyen munkát végez a következő generációs meghajtás vagy az autonóm vezetés területén. Ehelyett úgy döntöttünk, hogy kifejezetten arra fogunk összpontosítani, hogy a vállalat miképp próbál meg „visszatérni az alapokhoz”. Szerettük volna körüljárni, a Toyota pontosan mit ért azon, hogy visszatér azokhoz az alapokhoz, amelyek körülbelül 70 éve elkezdték kialakítani a vállalat DNS-ét.

A Toyota pár évvel ezelőtt, Akio Toyoda utasítására fordult az eredeti alapelvei felé, válaszul a 2009-2010-es évek visszahívására és pénzügyi válságára. A lépés abból a hitből eredt, hogy csak úgy lehet megtartani a Toyota egyéniségét – azaz a 60 modellt gyártó kiterjedt, globális vállalat identitását –, ha visszatérnek a gyökerekhez. A további sikeres működés érdekében a Toyota valamiképp biztosítani szerette volna, hogy az infrastruktúra és a bürokrácia, amely egy ennyire hatalmas szervezet természetes velejárója, támogassa a munkát, ne pedig akadályokat gördítsen elé. A látogatásaink során egyértelművé vált, hogy a vállalat elkötelezett az új megközelítés iránt.

PL: Mit jelent a Toyotánál a „vissza az alapokhoz”?

John Shook: Jó a kérdés. Mint oly sok kifejezés és koncepció esetében, a Toyotánál is arról van szó, hogy a dolgok nem ritkán sokkal messzebbre vezetnek, és jóval többrétű jelentéssel bírnak, mint ahogy az első ránézésére tűnik. E tekintetben a „vissza az alapokhoz” elképzelés ma a Toyotánál nem csupán annyit tesz, hogy ugyanazt csinálják, mint régen. Azt jelenti, hogy az alapok új formában, az időközben megváltozott valóságra választ adva újra felbukkannak. Ennek tökéletes példája a TNGA (Toyota New Global Architecture). Toyota Cityben sok mindent megtudtunk a TNGA-ról, mind a Camry főmérnökétől, Masato Katsumatától, mind a Toyota beszállítóitól. A beszállítók elmesélték, hogyan kapcsolódnak ehhez az új megközelítéshez annak érdekében, hogy a gyártás rugalmasabb legyen (a dizájn standardizálásával és az összeszerelés megkönnyítésével), és javítsák a modellek küllemét is.

Rájöttünk, hogy az ügyféligényeknek megfelelő termékek gyártása érdekében a TNGA segítségével fenn lehet tartani a szervezeti csapatmunka hatékonyságát, mégpedig a növekvő termékpalettának, illetve a globális és sokszínű beszállítói hálózatnak köszönhető nagyfokú komplexitás dacára is. Döntően a TNGA a Toyota eredeti szellemiségét és alapelveit alkalmazza a mai körülményekre. Mindez az 1950-es években kidolgozott főmérnöki rendszerre érvényes, amely fél évszázadon át hűen szolgálta a Toyotát, de az utóbbi 20 évben a körülmények megváltoztak, és már nem olyan hatékony, mint annak idején. Valójában a Toyotát részben az teszi naggyá, hogy képes alkalmazkodni a változásokhoz.

PL: Egészen Japánig kellett jönnünk ahhoz, hogy mindezt megtudjuk?

John Shook: Ez az elmúlt hét másik visszatérő témájára rímel: miért pont Japánba menjünk? Nagyon sok gyakorló lean szakember jön ide meglátogatni a Toyotát, de joggal kérdezhetjük, minek egészen a Távol-Keletig repülni, amikor annyi kiváló Toyota üzem és egyéb példa található szerte a nagyvilágban, ahol ugyanúgy tetten érhető a lean szemlélet. Természetesen több oka van annak, hogy a lean Toyota City-ben fejlődött ki, és bátran állíthatjuk, hogy a lean szellemiségét legtisztábban a születési helyén láthatjuk és érezhetjük. Mint korábban említettem, a Toyota évtizedek óta tartó rendíthetetlen céltudatossága és állhatatos kaizen elkötelezettsége a mai napig kifejezetten inspiráló.

A következő kérdést tettük fel magunknak folyamatosan: mivel a lean nem kizárólag japán, „feltalálhatták” volna Japánon kívül is? A könyvekből megismerhetjük azt a politikai és gazdasági környezetet, amely a TPS megalkotásához vezetett. De mi a helyzet a japánok gondolkodásmódjával és magatartásával – más szóval a kultúrájukkal? Vajon ez tette lehetővé a TPS feltalálását és fenntarthatóságát?

A lean fenti két dimenziójához – amely a Toyota és a japán kultúra – hozzáadtunk egy harmadikat is, az emberi természetet. Vannak olyan univerzális emberi vonások, amelyek a lean szemléletet alátámasztják és formálják?

Ez késztette az LGN-csoportot arra, hogy Japánba utazzon. Szerettünk volna többet megtudni, és esetleg választ is találni a következő izgalmas kérdésekre:

  • Mi az, ha van olyan, ami egyedi a Toyotában a lean szemlélettel és gyakorlattal kapcsolatban?
  • Mi az, ha van olyan, ami tipikusan japán a lean szemlélettel és gyakorlattal kapcsolatban?
  • Mi az, ha van olyan, ami egyetemesen emberi a lean szemlélettel és gyakorlattal kapcsolatban?
John Shook interjú

Főszerkesztői megjegyzés:

Miután Johnnal befejeztük a beszélgetést a Nagoja pályaudvaron, a csoporttal együtt továbbutaztunk Tokióba, ahol Taka Fujimoto professzor látott vendégül minket a tokiói Egyetemen levő Monozukuri Kaizen Központban. A csoport John vezetésével, a lenti háromszög segítségével, közös reflexiót tartott arról, hogy mi mindent tanultunk az út során. Még indulás előtt felmértük az elképzeléseinket (mindannyian elhelyeztük a magunk pöttyét a háromszögön belül annak megfelelően, hogy szerintünk a lean szemlélet és gyakorlat hol helyezkedik el), majd feljegyeztük, hogyan változott a gondolkodásunk az alapján, amit a tanulmányi út során tanultunk. Ez a módszer valóban gondolatébresztő, mivel nem engedi, hogy egyszerű ellentétpárokra könnyű válaszokat adjunk. A háromszöges gyakorlat után konkrétabban is elgondolkodtunk azon, hogyan hasznosíthatnánk a tanultakat úgy, hogy a gondolkodásmódunk – globális lean hálózatként – megújulhasson. Célunk, hogy újabb és jobb utakat keressünk, amelyeken keresztül még jobban közreműködhetünk a globális lean közösség fejlődésében.

Háromszög ábra

Te hova tennéd a pöttyöt?

Forrás: Planet Lean 

A cikk eredeti, angol nyelvű változata ezen a linken olvasható.

Kérjük, amennyiben a fordítással kapcsolatban észrevételed van, jelezd azt az info@lean.org.hu e-mail címen.

Könyvajánló

  • Hogyan fogjunk hozzá a lean gyártás megvalósításához?
  • Mi legyen a következő, majd az azt követő lépés?

Manapság már nem könnyű eligazodni a lean elvekkel kapcsolatos információk tengerében.

Kaizen Expressz

Kaizen Expressz című könyv pörgős, gördülékeny stílusban, tömören, az alapokhoz visszanyúlva ismerteti a Toyota termelési rendszer (TPS), és a lean alapvető elveit, mégpedig a megvalósítás logikus sorrendjében.