Együttműködésen alapuló tanulás

Együttműködésen alapuló tanulás / Learning Lean – Collaboratively

A szakmai hírlevél elolvasásához szükséges idő: kb. 5 perc

John Shook
2012. január 26.

john_shook_pdca

Bárcsak többet tudnék a tanulásról! Meglehetősen sokat tudok, de közel sem eleget. Akárcsak Önök, én is részesültem oktatásban – és remélhetőleg még tanultam is valamit ez idő alatt – sok (túl sok?) éven át. És most – ismét remélem – folytatom a tanulást a formális oktatás keretein kívül, az életemen, a munkámon, a magánéletemen keresztül, éppúgy, mint Önök. Ezen kívül elolvastam egy könyvtárnyi könyvet a tanulás minden elképzelhető dimenziójáról: gyermekek fejlesztése, felnőttek tanulása, a szocializáció, mint tanulás, szervezeti tanulás, a tanulás neurológiai alapjai, és természetesen különféle tanulási alapelvek és technikák, melyek kimondottan a lean gyakorlatban alkalmazhatóak.

Eddig olvasva már nyilvánvalóvá válhat, hogy a lean gyakorlat valójában a tanulásról szól. Mind egyéni, mind vállalati szinten. Még ha számos lean mozgalom kiegyensúlyozatlanul is indult – csak az eszközökre és a technikákra fókuszálva -, mostanra már a legtöbb lean gyakorlati szakember tudja, hogy nincs sikeres operatív lean erőfeszítés, szociális siker nélkül – amely az együtt dolgozó és tanuló emberek dimenziója.

Íme, egy megfigyelés. Nemrégiben része voltam egy heves vitának, vezetők egy csoportjával, a sikeres lean vezetés (leadership) követelményeit illetően. A csoport felsorolt jó pár dolgot, amit a vezetőknek meg kell tenniük egy sikeres lean átalakulás irányításával kapcsolatban. Az egyetlen dolog, amit én hozzátettem, a következő volt.

Van egy tulajdonság, amely közös minden sikeres lean gyakorlati szakember esetében, akivel eddig találkoztam: mindegyikük rendkívül szeret tanulni. Természetüknél fogva kíváncsiak, de ami ennél is fontosabb, mindnyájan tudatos tanulók. Mondhatnánk, hogy emberként, mi mindannyian folyamatosan tanulunk, igaz? Talán. Azonban van itt két megfontolandó dolog. Az első, hogy a „tudatos” jelző nagyon fontos. Általában sokkal eredményesebben tanulunk, ha minden tevékenység elejétől fogva szándékos a tanulás, mintha csak passzívan hátradőlünk és várjuk, hogy a tanulás magától megtörténjen. Érdemes meghallgatni kedvenc sportolónkat, zenészünket, hogy ők hogyan sajátították el készségeiket.

Másodsorban, néha hajlamosak vagyunk elégedetten beleesni a „mindentudó” önelégült hangulatába. Megnyugtató érzés azt gondolni, hogy mindig, minden helyzetben tudjuk a választ. Valójában a legtöbb tradicionális szervezet támogatja az ilyesfajta gondolkodásmódot. Ilyen körülmények között minden szintű vezetőtől elvárt, hogy tudja. Tudja a legjobb utat, a leghelyesebb utat, hogy tudja a megoldást, nem számít, mi bukkan fel. Miközben a dolgok ismerete fontos, egy ilyen magatartás – amely gyakran mindenre kiterjed – figyelmen kívül hagyhatja annak jelentőségét, hogy egy pillanatra megálljunk és feltegyük a kérdést: „Mit is tudunk valójában erről a helyzetről és mi az, amit meg kell tanulnunk?”

the_learners_pathBrian Hinken The Learner’s Path – Practices for Recovering Knowers című könyvében a „tudók” és a „tanulók” elméjét és viselkedést kutatja. A valóságban mindannyian a kettő között váltakozunk, egyik helyzetben tanulók, egy következőben tudók vagyunk. Minél többet képezzük magunkat, hogy megragadjuk a bennünk rejlő tanulót, annál többet fogunk tanulni. Jim Luckman – lean coach, LEI oktató – teszi ezt a megkülönböztetést a háromnapos, intenzív Transformational Leadership workshopunk kulcstényezőjévé. Amennyiben kihívás megőrizni egy tanuló – mint egyén – elméjét, úgy az hatványozottan nehezebb, csapatban együtt dolgozva, közeledő határidőkkel, sokasodó problémákkal, valamint azzal a mindenütt jelenlévő igénnyel, hogy tudjuk helyes választ.

Ajánlom régi barátom és kollégám, Gary Convis történetét. Jeff Likerrel írt új könyvéből The Toyota Way to Lean Leadership (A Toyota útja a Lean Vezetésig) vett szemelvényben (megtalálható a lean.org honlapon az A3 dojo aloldalon) megosztja velünk, hogyan tanulta meg az A3 folyamat erejét a NUMMI-nál. Azt, hogy az ő szerepe nem a mérnökei felügyelete és utasítása, hanem annak elsajátítása, hogyan mentorálja őket úgy, hogy saját problémáik és ellenintézkedéseik hatékony birtokosává váljanak. Egy interjúban, melyet a jövő héten teszünk közzé, Gary kifejti az általa használt A3-at, mint egy együttműködésen alapuló folyamatot, ami lehetővé tette számára, hogy elérje a tanulást és összehangolást a Dana Corporation globális szervezetének tagjai között.

the_toyota_way_to_lean_leadershipMég mindig azt kívánom, bárcsak többet tudnék a tanulásról. És ezért tettük az „Együttműködésen alapuló tanulást” és annak a lean gyakorlatban való alkalmazhatóságát ez évi LEI Lean Transzformáció Csúcstalálkozónk témájává. Nem azért döntöttünk úgy, hogy az együttműködésen alapuló tanulásra helyezzük a fókuszt, mert mindent tudunk róla. Inkább azért, mert tudjuk, hogy többet akarunk a témában tanulni és felismertük, hogy ennek nincs jobb módja, mint összegyűlni és megosztani a Lean Közösség tapasztalatait.

Így cselekedni kihívás és ezért a lean rendszerek (az alapvető társadalom-technikai rendszer, ahol a működési folyamatok maguk a folyamatokat fejlesztő emberek) válaszolnak erre a kihívásra sajátos eszközeikkel és módszereikkel – mechanizmusokkal a lean tanulásban. Egy sor alapvető lean gyakorlat létezik, amelyek lehetővé teszik a PDCA és a tudatos tanulás gyakorlását, többek között: standard munka, Kata, stratégia összehangolás (aka hoshin kanri) és az A3 folyamat. Mindegyik egy PDCA alapú tanulási körforgás – a dinamikus, életszerű körülmények közötti, gyorsabb és mélyebb tanulás kulcsa, hogy a körforgás tudatos és gyors legyen.

John Shook
elnök, vezérigazgató
Lean Enterprise Institute, Inc.

Forrás: lean.org
A cikk eredeti, angol nyelvű változata itt olvasható.

Kérjük, amennyiben a fordítással kapcsolatban észrevétele van, jelezze azt az info@lean.org.hu e-mail címen.

Minden vélemény számít!