Taiichi Ohno születésnapja és a lean 100 éve

Taiichi Ohno születésnapja és a lean 100 éve


A szakmai hírlevél elolvasásához szükséges idő: kb. 7 perc

John Shook
2012. február 29.
Fordította: Bereczki Csaba

john_shook_pdca

Ma van Taiichi Ohno születésnapja. Ha még élne a Toyota Production System atyja, éppen 100 éves lenne. Nagyon sok minden történt a lean gondolkodók és gyakorlók világában, ebben az elmúlt évszázadban. Hogy pontosan mi minden történt és azt miként értékeljük, nagyban függ attól, hogyan határozzuk meg pontosan, mit is jelent maga az, hogy „lean”.

Szintén 100 évvel ezelőtt készült Henry Ford a történelmi jelentőségű Highland Park összeszerelő üzemének megnyitására, hogy megmutassa a világnak, mekkora lehetőség rejlik az áramlás alapú termelésben – abban, amit mi ma már csak leannek hívunk. Nagyjából ugyanebben az időben számos más, a lean szemlélet szempontjából fontos innováció született meg: az ipari mérnöki szemlélet – ami ma a hatékony munkatervezés tudománya -, a modern pszichológia – elhintve napjaink kutatásainak magjait az emberi tanulási folyamatokat tanulmányozó idegtudomány területén -, valamint azon tudományos módszerek keretbe foglalása, melyek ma a lean problémamegoldás alapjait képezik. A lean ezek nélkül nem lenne lean.

100 évvel ezelőtt a Toyota még a szövőszékeket gyártó Toyoda vállalatként működött, aminek megalapítójaként Sakichi Toyoda ezekben az időkben keményen dolgozott azon, hogy kifejlessze az automata szövőszéket, hogy megalapozhassa fia, Kiichiro autógyártó vállalatát. Ohno Kínában született, abban az országban, ahol Sakichi hamarosan felállította szövőszék gyártó üzemét és tökéletesítette automatikus szövőszékét és ahol Ford motorizációs álma napjainkban kiteljesedik. (A kínai autógyártók több mint 18 millió járművet adtak el az elmúlt évben, többet, mint amennyit valaha értékesítettek az Egyesült Államokban egy év alatt, beleértve a gazdaság csúcsidőszakát is. És a kínai piac még mindig növekszik…)

taiichi_ohnoMa lenne Ohno 25. születésnapja (február 29-én, szökőnapon született) boldogan jelenthetem be, hogy kiadjuk kedvenc könyvem elektronikus verzióját a Toyota Production System megszületéséről, melynek címe: The Birth of Lean (A lean születése). Ezen felül, megosztjuk kedvenc fejezetem ingyenes pdf változatát, melynek címe: „What I Learned from Taiichi Ohno” („Amit Taiichi Ohno-tól tanultam”). Egy érdekes és izgalmas történet Ohno-ról, amint a Daihatsu egyik felső vezetőjének ad direkt, intenzív coaching-ot.

The Birth of Lean – beszélgetések gyűjteménye olyanokkal, akik a TPS-t kifejlesztették -, tovább erősíti azt az elképzelést, hogy a lean nem kevesebb, mint a „tudatosság forradalma”, ahogyan azt Ohno megfogalmazta. Az igazi mondanivalója azonban az, hogy még a legjobb üzleti rendszerek is csak folyamatok a folyamatokban. A TPS nem egy hatalmas tervezési folyamat eredménye, hanem folyamatos problémamegoldás és kísérletezés során alakult ki. Ohno szavaival: „Kudarcra lettünk volna ítélve, különféle előítéleteink mindennapos megsemmisítése nélkül.”

Hogyan lehet ebből mindennapi gyakorlatot csinálni? Mindig kezdjük azzal, hogy odamegyünk, ahol a munkavégzés történik, tanuljuk meg látni a munkát magát abból a nézőpontból, ahonnan a dolgozó látja és legyünk készek arra – valójában keresve azt – hogy hibázunk a kísérletezések alatt, de mindeközben maradjunk nyitottak az egyéni nézőpontok megváltoztatására a felfedezés során – soha el nem fogadva azt, hogy egy jobb állapot a legjobb állapot. Építsük bele minden egyes gyakorlatba a kihívást és azt a fajta elégedetlenséget, amivel folyamatosan fejlődhetünk. A rendszer alapja saját magunk megismerése és mások tanulásának tiszteleten alapuló segítése. A fejezetben, amit megosztunk, Ohno a Daihatsu Motors egyik felső vezetőjét Michikazu Tanaka-t mentorálja: „ A te problémád az, hogy azt próbálod kitalálni, mit taníthatnál az embereknek a Daihatsu-nál. Nincs semmi szükség arra, hogy bármire is tanítsd őket. Amit valójában tenned kell, hogy segíts megkönnyíteni az operátorok munkáját. Ez a te feladatod.”

Ohno őszintén vallott arról, hogyan használta fel a Ford rendszer számos elemét és folyamatosan hangsúlyozta, mennyire osztja Ford hitét abban, hogy ezeket újra meg újra meg kell újítani. Ohno így ír Ford üzleti szellemiségéről: „Nem lehet fejlődést elérni, amikor meg vagyunk elégedve a jelenlegi helyzettel.”

Nagyon sok minden történt az elmúlt 100 év alatt. Mekkora a fejlődés? Mit gondolna ma Ford a motorizált világgal kapcsolatos álmáról? Mit gondolna Taiichi Ohno ha láthatná, hogyan terjed és népszerűsödik egyre jobban és jobban termelési rendszere? Gyanítom, vegyes érzéseik lennének. Elterjesztés? Igen. Az igazi szándék népszerűsítése?

fordElképzelem, hogy mind Ford, mind pedig Ohno nagyon gyorsan találnának sok megkérdőjelezhető pontot az ipar jelenlegi helyzetével kapcsolatban. Henry nagyon elégedett lenne, ha látná a még mindig a nevét viselő vállalat hihetetlen fordulatát. Emellett zavarodott is lenne – lefogadom – és csalódott is a modern menedzsment alatt álló vállalattal kapcsolatosan – ha látná az arra jellemző konferencia terem menedzsereket, a merev szervezeti ábrákat és az akadozó folyamatos kísérletezéseket. Emellett biztosan elcsodálkozna, miért is van az embereknek arra a rengeteg felesleges dologra szükségük az autóikban, amikor a T-modell már a maga idejében kiváló volt.

Ugyanilyen meglepett lenne Ohno is, ha látná az ötletei milyen széles körben terjedtek el (ajánlom Jeff Immelt kitűnő cikkét, a GE Appliance Park Louisville, Kentucky követendő lean alkalmazásáról). Minden bizonnyal Ohno elszomorodna attól, ahogyan számos lean gyakorló egy kaptafára alkalmazza a lean eszközöket anélkül, hogy azok kapcsolódnának egy átfogóbb cél eléréséhez.

Szeretném azt gondolni, hogy Ohno úgy ünnepelné ma születésnapját, hogy rajzolna egy új „Ohno kört” (ahonnan megfelelően megfigyelhetné a frontvonalat, az üzlet szempontjából valódi értékteremtő munkát), és megfigyelné, hogyan folyik a munka 2012-ben, hogy mély, forradalmi fejlesztéseket találjon. Javaslom, hogy mindannyian tegyük pontosan ugyanezt, toljuk még kijjebb a határokat, miközben folyamatosan mélyítsük az alapok ismeretét feltéve saját magunknak a kérdést: milyen előítéleteket semmisítsek meg ma? Ahogyan Ohno mondja a The Birth of Lean című könyvben: „Ha folyamatosan kaizeneket csinálsz, azt kell feltételezned, hogy mindenhol zűrzavar van.”

100 év alatt nagyon sok minden történt. Mekkora a fejlődés? Azt gyanítom, Fordnak és Ohno-nak vegyes érzései lennének ezzel kapcsolatosan. Ön mit gondol?

Üdvözlettel:
John Shook
elnök, vezérigazgató
Lean Enterprise Institute, Inc.

Ui: Ha többet szeretne tanulni Taiichi Ohno-ról és a Toyota Production System fejlődéséről, a következő olvasmányokat javaslom. Kezdje a The Birth of Lean: „What I Learned from Taiichi Ohno” kiváló fejezetével. Ha tetszik, akár vásároljon további önálló fejezeteket vagy a teljes e-könyvet. (A The Birth of Lean című könyvet eredetileg Japánban adták ki „Toyota Production System no Genten” címmel Koichi Shimokawa és Takahiro Fujimoto szerzőktől, melyet a LEI 2009-ben adott ki Brian Miller fordításában).

Jómagam számos cikket írtam erről a könyvről, melyeket itt és itt érhet el. Michael Ballé elgondolkodtató elemzést írt a könyvről. Jon Miller nem csak kiemelkedően fordította le Ohno Workplace management című könyvét, de össze is foglalta mindegyik fejezetét és számos egyéb Ohno tanítást is megosztott. (Végezetül, Ohno klasszikus könyve a Toyota Production System eredeti forrásként szolgál).

Forrás: lean.org
A cikk eredeti, angol nyelvű változata itt olvasható.

Kérjük, amennyiben a fordítással kapcsolatban észrevétele van, jelezze azt az info@lean.org.hu e-mail címen.

Minden vélemény számít!