John_shook_eloadas

2012 John Shook

Lean Summit

Nemzetközi Lean Konferencia programsorozat, 2012

2012. április 24. (kedd) – Csak Egyesületünk tagjai számára

9:00 – 16:30 A3 workshop
Egynapos workshop Egyesületünk tagjai számáraVezesd a tanulást (Managing to Learn) című könyv alapján, az A3 módszer alkalmazásáról, amelyet John Shook a könyv szerzője tartott.


2012. április 25. (szerda)

9:00 – 17:00 Nemzetközi Lean Konferencia, 2012

program2012_1program2012_2

2012. április 26. (csütörtök) – Csak Egyesületünk tagjai számára

8:00 – 11:15 Lean Menedzser Kerekasztal
2 x 1,5 órás szakmai kerekasztal beszélgetés John Shookkal lean menedzserek számára

11:30 – 16:00 Lean Vállalatvezetői Kerekasztal
Ebéddel egybekötött, 3 x 1,5 órás szakmai kerekasztal beszélgetés John Shookkal vállalatvezetők számára


2012. április 27. (péntek) – Csak Egyesületünk egyik vállalati tagja számára

9:00 – 13:00 Gemba-séta John Shookkal az NCR Magyarország Kft.-nél
John Shook által tett vállalatlátogatás, amely lehetőség Egyesületünk csak egy vállalati tagja számára volt nyitott. A program során John Shook a vállalat menedzsmentjével bejárta a házigazda által kiválasztott, a vállalat számára meghatározó értékfolyamatot, majd visszajelzéseket adott a látottakról. A menedzsment számára lehetőség nyílt a felmerült kérdések, kihívások, problémák megvitatására, konzultációra.


kiemelt_tamogatok_2012

Az előadókról (az előadások sorrendjében)


john-shook

John Shook 1977-ben, első japán vállalatlátogatási körútja során kezdte a cégek, tevékenységük és szervezeti felépítésük megfigyelését és elemzését. Ez vezetett a lean szemlélet tanulmányozásáig több mint 10 éven át a Toyotánál, ahol közreműködött abban a folyamatban is, amikor a vállalat áthelyezte termelési, tervezési és vezetési rendszereit Japánból a tengerentúli leányvállalatokhoz és beszállítókhoz. A való életben szerzett tapasztalatokból, ahogy vállalat-szerte bevezették a lean elveket, nagyon alapos ismeretekre tett szert a lean átalakulás feladatairól, kihívásairól. A Tanulj meg látni (Learning to See) társszerzőjeként Shook egyszerű, de nagyszerű lean eszközt mutat be: az értékfolyamat-térképezést. A Vezesd a tanulást (Managing to Learn) című könyve újabb terepet tár fel a lean szakemberek előtt: az A3-folyamat és szemlélet területét. E könyvben azt írja le, hogyan dolgozzunk és irányítsunk az A3-módszer segítségével.

John Shook ipari antropológus, aki a Lean Enterprise Institute vezérigazgatójaként ideje nagy részét lean elvek kutatásával, kidolgozásával tölti, valamint vállalatoknak és egyéni érdeklődőknek nyújt segítséget a lean termelés megértésében, bevezetésében. Shook igazgatója volt a University of Michigan Japán Technológiai Menedzsment Programjának, valamint két tanácsadó csoport, a Lean Transformations Group, LLC és a TWI Network, Inc. vezetőjeként is dolgozott. John Shook igazi sensei hírében áll, aki lelkesen osztja meg tudását a lean közösséggel, illetve azokkal, akik még nem szánták rá magukat a lean „ugrásra”.


Dr-Kovacs-Zoltan

Dr. Kovács Zoltán okleveles szervező vegyészmérnök diplomáját 1980-ban a Veszprémi Vegyipari Egyetemen szerezte. Pályája elején húsipari minőségellenőrzési laboratóriumot vezetett és részt vett új termékek kifejlesztésében. Később szénbánya vállalatnál volt számítástechnikai munkatárs, ahol az anyagrendszer számítógépesítésével, és beruházási projektek tervezésével foglalkozott.

Oktatott tárgyai: termelés- és szolgáltatásmenedzsment, logisztika, üzleti szimuláció. 1992 óta vezet üzleti szimulációs kurzust a Darmstadti Műszaki Egyetemen. Fulbright ösztöndíj keretében tanított az Egyesült Államokban, ERASMUS tartózkodással pedig Ausztriában és Németországban. Számos USA és EU által támogatott projektben vett részt, illetve koordinálta. Tanácsadóként több cég munkáját segítette, amelyek közül az ismertebbek: GE, Continental Teves, Paksi Atomerőmű, Herendi Porcelánmanufaktúra, Maxon Motors, Nagykanizsa megyei jogú város. Megalapítója volt az egyetem Továbbképző Központjának és a Gazdaságtudományi Karának.


rendesi_istvan

Rendesi István okleveles műszaki menedzserként végzett termelésmenedzsment szakirányon, a Veszprémi Egyetemen, majd később közgazdász diplomát is szerzett. Pályáját a Payer Industries Magyarország Kft-nél kezdte technológusként. 2001-tól az Audi Hungaria Motor Kft munkatársa, ahol a TT-járműgyártás gyártásirányítójaként dolgozott. 2003-tól az üzleti folyamatok optimalizálásával és újraszervezésével foglalkozik, majd 2005-től már a lean-management elveit alkalmazva az indirekt területek folyamatainak optimalizálását végzi, többek között logisztikai, minőségügyi és üzemmenedzsment területeken. 2010 decembere óta a négyhengeres Otto motorgyártó szegmens Lean-koordinátora, ahol a mechanikus megmunkáló területek hatékonyságjavításáért felel. 2011 decemberétől a négyhengeres Otto szegmens forgattyúsház-megmunkálás területén lát el vezetői feladatokat. PhD-hallgatóként a termelő és szolgáltató rendszerekben alkalmazott lean-eszközök egymásra gyakorolt hatását kutatja.


kosztolanyi_janos

Kosztolányi János lean szakértő 2001 óta alkalmazza projektjeiben a folyamatfejlesztési módszereket. Lean ismereteit japán cégeknél mélyítette el. 2009-től a KAIZEN PRO Oktató és Tanácsadó Kft. lean tanácsadójaként dolgozik. 2010-től Magyarországon elsőként kezdett lean ismereteket oktatni önálló tantárgyként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnökhallgatóinak Bevezetés a lean szemléletbe címen. Ezenkívül a lean szemléletet népszerűsítő kezdeményezések vezetője és résztvevője, több lean szakkönyv kiadója, a Lean szótár szerzője és a Lean Akadémia videóelőadás-sorozatának előadója.

Az utóbbi években elsősorban gyártó vállalatoknál végzett oktatási és tanácsadói tevékenységet, de elégedett ügyfelei között szolgáltató szektorban tevékenykedő cégek is találhatók. A multinacionális vállalatokon kívül kis- és középvállalkozásoknál is vezetett eredményes lean projekteket.


mocsai_lajos

Mocsai Lajos a világ egyik legismertebb és legsikeresebb kézilabdaedzője. A válogatottal olimpia és világbajnoki ezüstérmet szerzett, Európa-bajnok volt. Klubcsapatok vezetőedzőjeként BEK-t és KEK-t, Európa Kupát, hazai és németországi bajnoki címeket, valamint Nemzeti Kupákat nyert. A Magyar Sportmenedzser Társaság alelnöke, a Magyar Edzők Társasága elnökségi tagja, Magyar Kézilabda Szövetség Edzőbizottsági tagja, az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) mesteredzője, lektora, és Mesteredző-képző. Főbb díjai és kitüntetései: A Magyar Köztársaság Arany Lovagkeresztje, többször nyerte el az Év Edzője díjat hazánkban, Prima Primissima díjas, a németországi Lemgoban az évszázad edzőjének választották.

Szakmai irányítása alatt a magyar női kézilabda-válogatott az EHF pontrendszere alapján az 1998-2004 közötti időszakban a világ legeredményesebb csapatává lépett elő. Az Európai Kézilabda Szövetség tízéves jubileumi gáláján (2002) edzői életmű díjat kapott.

A konferencia moderátora Krizsó Szilvia


krizso_szilvia

Krizsó Szilvia többszörös közgazdász, televíziós újságíró, a meggyőző és sikeres kommunikáció elismert szakértője. Otthonosan mozog vállalati környezetben, mert egyrészt belülről tapasztalta meg a nagyvállalati működést, másrészt rendszeresen hívják céges rendezvények háziasszonyának, illetve különböző gazdasági konferenciák moderátorának.

Vendéglátóipari és Idegenforgalmi közgazdász diplomáit a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolán, okleveles pénzügyi közgazdász diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte. Német nyelvből felsőfokú, szakmai, angol nyelvből középfokú, szakmai, orosz nyelvből középfokú nyelvvizsgája van, és valamennyit spanyolul is ért. A televíziózás előtt dolgozott a szállodaiparban, kereskedelemben, 4 évig pedig a bankszakmában. A Magyar Nemzeti Bank német leánybankjánál eltöltött idő után a Creditanstaltnál előbb lakossági ügyfelek, majd kiemelt vállalati ügyfelek finanszírozásával, illetve akvirálásával foglalkozott.

1998-ban megnyerte a Riporter kerestetik versenyt, azóta politikai és közéleti műsorokban szereplő televíziós újságíró. Munkáját számos szakmai díjjal, közöttük Pulitzer-Emlékdíjjal, Déri Díjjal, Bossányi Katalin Emlékdíjjal, valamint Prima Díjjal ismerték el.

Nemzetközi Lean Konferencia – összefoglaló

Nemzetközi Lean Konferencia, 2012
Budapest, 2012. április 25. – Ramada Resort | Aquaworld Budapest

Írta: Dr. Jenei István tanársegéd
Budapesti Corvinus Egyetem

A LEI Magyarországi Egyesülete (LEIH) alapítói szerint a LEIH küldetése „hogy minden lean iránt érdeklődő hiteles és megbízható forrásból találjon megfelelő tudást, szakirodalmat, gyakorlati fórumot a lean témakörében, magyar nyelven”. E küldetés teljesítésének első állomásaként a szervezet két, a lean menedzsment szempontjából meghatározó könyv magyar nyelvű kiadását és ehhez kapcsolódó konferencia lebonyolítását tűzte ki célul. Ennek lehetett tanúja közel 200 érdeklődő a Nemzetközi Lean Programsorozat keretein belül, 2012. április 24-27-én.

A programsorozat második, egyben fő napja a konferencia volt, amely azért volt fontos állomása a fenti küldetés megvalósításának, mert a két szakkönyv magyar nyelvű megjelenése mellett az Egyesület lehetővé tette a kb. 130 fő érdeklődőnek, hogy személyesen a könyv szerzőjétől halljon azok létrejöttének körülményeiről, felhasználásának lehetőségeiről, korlátairól, vagy tehessenek fel kérdést közvetlenül a szerzőnek. A programot John Shook előadásai mellett több hazai előadó is színesítette, a rendezvény háziasszonya Krizsó Szilvia volt.

lean_ramada_resortA konferencianap első előadásában John Shook, a Lean Enterprise Institute (LEI) jelenlegi elnöke, vezérigazgatója mutatta be a Lean Global Network (LGN) szervezetet, melyet a LEI-t más országokban követő intézetek alkotnak. A LEI Magyarországi Egyesülete ennek a hálózatnak a legfrissebb, 18-ik tagja.
A hálózat központi szereplője máig a LEI, melyet az a James Womack alapított, aki vezetője volt a kutatásnak, ami feltárta azokat a menedzsment elveket, melyek a japán autóiparnak az USA piacain történő jelentős előretörésének hátterében álltak az 1970-es, 80-as években. Ez a kutatás 5 évig tartott, 5 millió dolláros költségvetéssel rendelkezett, s a kutatás eredményeit bemutató könyvet, melynek címe „The Machine that Changed The World” (A gépezet, amely megváltoztatta a világot) a XX. százat legsikeresebb menedzsment könyvének tartanak. Ez a könyv tette világhírűvé a „lean” kifejezést. A LEI egy nonprofit szervezet, amelynek főbb tevékenységei az oktatás, könyvkiadás, kutatás és szakmai konferenciák szervezése, végső soron a lean szemlélet terjesztése. Ezt a küldetést vállalják fel a más országokban alapított intézetek is.

John Shook 2010-ben váltotta a LEI elnöki, vezérigazgatói posztján James Womackot. A választás nem volt véletlen: Shook közel 11 éven át dolgozott a Toyotánál, és 1983-ban, az első nem japán menedzserként a Toyota City-ben azt a feladatot kapta, hogy dolgozza ki a módszert, amellyel a Toyota termelési rendszer (TPS) megtanítható az amerikai munkavállalóknak. Ezzel feladatává vált, hogy tökéletesen megértse és más kultúrák számára hozzáférhetővé tegye a Toyota termelési és menedzsment rendszerét. Shook igazgatója volt a Michigan Egyetem Japán Technológiai Menedzsment Programjának, valamint két tanácsadó csoport, a Lean Transformations Group, LLC és a TWI Network, Inc. vezetőjeként is dolgozott.

 lean_ramada_resort_shookJohn Shook a felvezető előadásában bemutatta a lean fejlődési szakaszait, illetve hogy időről-időre hogyan változott a hangsúly: a kezdeti szakaszban csak a Toyota kísérletezett egy rendszer fejlesztésével (ez lett a TPS), ezt követően a lean világszintű felfedezéséé, elterjedéséé volt a fő szerep. Az 1990-es évektől már mindenki számára elérhető volt a tudás, ám a vállalatok többsége még csak a fejlesztés egy eszközeként tekintettek a leanre. Shook 2005-re teszi a fordulópontot, amikor a többség kezdte megérteni és elfogadni, hogy itt többről van szó, mint egy eszközrendszerről: a vállalati folyamatok menedzselésének logikáját kell újra gondolni. Shook előadásában újra kiált amellett a véleménye mellett, hogy a lean menedzsment bármely iparágban, bármely helyszínen, bármely kulturális környezetben alkalmazható.

A hallgatóság megtudhatta azt is, hogy John Shook, a lean világ egyik legbefolyásosabb szervezetének elnöke, vezérigazgatója hogyan határozza meg magát a lean szemléletet: „Emberek, folyamatok és rendszerek fejlesztése, a vevői igények teljesítése érdekében, a lehető legkevesebb erőforrás felhasználásával.” (részlet John Shook előadásából). Vagyis a lean menedzsment nem szól másról, mint a célok, a folyamatok és azemberek közötti összhang megteremtéséről.

A konferencia a résztvevőknek lehetőséget teremtett, hogy megismerkedhessenek Dr. Kovács Zoltán és Rendesi István, a Pannon Egyetem kutatói által készített lean témájú felmérés körülményeivel és első eredményeivel is. A kutatás célja, hogy feltárja a magyar gazdasági szereplők (nem csak termelő vállalatok) hozzáállását, tapasztalatait a lean szemléletű fejlesztésekhez, illetve azokkal kapcsolatosan. A kutatás újdonsága az eddigi hazai kutatásokhoz képest, hogy a multinacionális termelővállalatokon túl a megkérdezettek közé bekerültek szolgáltató vállalatok, kisvállalatok és a közszféra intézményei is. A kutatáshoz szükséges adatokat az eddig 47 szervezet által kitöltött kérdőívek szolgáltatják. Az eddigi eredmények alapján a válaszadók gyakorlata számos ponton éles ellentétben áll a konferencián is kiemelt elvekkel. Így pl. amíg a konferencia fő üzenete, hogy a lean menedzsment nem csupán eszközök rendszere, de az újszerű vezetési elveké is, addig a gyakorlatban a szervezetek 45%-ánál a vezetési elvek, a vállalati kultúra nem változott a lean menedzsment alkalmazásával sem.

lean_ramada_resort_3Kosztolányi János előadásában bemutatta, hogy miként lehetséges bizonyos iparágak mindeddig nem kifizetődőnek vélt szegmenseit a lean menedzsment segítségével üzletileg életképessé tenni. A könyvkiadás megreformálásán keresztül, a változtatások hatásainak bemutatásával az előadó érzékeltette, hogy nem csak a menedzsment rendszereket érdemes megreformálnunk, de általában az üzleti gondolkodásunkat is. Az előadás alapján elgondolkodhatunk, hogy hány olyan területe van még a gazdaságnak (oktatásnak, egészségügynek, stb.), ahol a régi beidegződéseink gátolják egy új, eredményesebb működés kialakítását.

lean_ramada_resort_mocsai_lajosHabár Mocsai Lajost a magyar közönség egy teljesen más környezetből ismeri, előadásának témái összecsengtek John Shook és a Vezesd a tanulást című könyv üzeneteivel. A világ egyik legismertebb és legsikeresebb kézilabda edzője szintén a vezető szerepét hangsúlyozta az egyének és a csapat fejlesztésében. A lendületes, a lean menedzsmenttől elszakadó előadás sok üzenetéből más és más ragadta meg a hallgatóság egyes tagjait. Számomra az előadás legfőbb tanulsága, hogy a vezető szakmai felkészültsége, naprakész ismeretei nélkül az egyének fejlesztésére, a csoportok (csapat) dinamikájára vonatkozóan nem lehet hosszú távon sikeres egyetlen csapat sem. A megérzés, az ösztönszerű tudás nem helyettesítheti a módszeres kutatást és a korszerű eszközök alkalmazását a vezetésben sem.

John Shook a nap folyamán további két előadásban mutatta be az általa (is) írt – és magyar kiadásban most megjelenő – könyveket. A megjelenésük sorrendjének megfelelően először a Tanulj meg látni (Learning to See), majd Vezesd a tanulást (Managing to Learn).

A Tanulj meg látni az értékfolyamat feltérképezésének (VSM) és a jövőbeli állapot felvázolásának lépéseit mutatja be részletesen. Az előadó itt a Ford sokak által ismert és hivatkozott Rouge-ban lévő gyárának példájából kiindulva mutatta be, hogy milyen kihívásokkal kell ma szembenéznie egy autógyár (összeszerelő üzem) menedzsmentjének, ha a fenti meghatározásban szereplő lean folyamatokat akarja felépíteni. A könyv abban segíti az olvasóit, hogy képesek legyenek megismerni azt a rendszert, melyben minden nap dolgoznak, és amely „független alkotórészei együtt dolgoznak a rendszer céljainak megvalósításáért”. Ha az olvasó ezt megérti, akkor túlléphet azon a nézeten, hogy az értékfolyamat térképezés célja csak a megszüntetendő pazarlások feltárása. Shook szerint a VSM akkor tölti be igazi szerepét, ha segítségével mind a veszteségek (muda), mind a túlterhelés (muri), mind a változékonyság (mura) kiküszöbölésre kerül. A végső cél, egy olyan rendszer kiépítése, amelyben

  1. rendelkezésre áll a vevői igények kielégítéséhez szükséges kapacitás anélkül, hogy az embereket, berendezéseket, módszereket túlterhelné,
  2. csak minimális szintű a változékonyság van jelen,
  3. veszteségek nem fordulnak elő.

lean_ramada_resort_John_shookA Vezesd a tanulást a célok – emberek – folyamatok hármasból az „emberekre”, az egyének fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. A könyvről nem véletlenül írta James Womack egy 2008-as e-levelében, hogy „ez a legfontosabb mű, amit a LEI eddig kiadott.” A könyv olvasmányosan mutatja be azt az elvet, mely a Toyota látszólag ellentmondásos jellemzőinek alapját képzi; mely egyszerre biztosítja a stabilitást, a rugalmasságot és innovativitást. A könyv fő üzenete egyezik a mára egyre gyakrabban javasolt új vezetési elvekkel. Ezek lényege, hogy a vezető ne maga mondja meg a beosztottainak, hogy mit kell tenniük, hanem segítse őket abban, hogy képessé váljanak a problémák felismerésére, feltárására és felelős javaslatok megtételre. A könyv egy egyszerű eszköz gyakorlati példán történő bemutatásával magyarázza el, hogy hogyan „vezetheti a tanulást” a vezető, hogyan taníthatja munkatársait arra, hogy Deming PDCA ciklusát követve rátaláljanak a helyes útra.

lean_ramada_resort_4A könyv – és előadásában a szerző is – többször hangsúlyozza: az A3 (és a hozzá tartozó folyamat) azért ilyen hatásos, mert képes megoldást adni a modern menedzsment egyik legfontosabb kérdésére: problémák megoldására képes egyéneket nevel ki, miközben biztosítja, hogy a mindennapi feladatok is elvégzésre kerüljenek. Az előadás üzenetét egy mondatban összefoglalva: „A lean menedzsment nem arról szól, hogy helyes válaszokat adjunk – sokkal inkább arról, hogy a megfelelő kérdéseket tegyük fel.

A konferencia résztevőinek visszajelzései, értékelése

Néhány idézet a résztvevők által kitöltött értékelőlapok megjegyzés rovatából:

“Nagyon jó kezdeményezésnek tartom, igazi hiánypótló. A magyarországi lean élet színvonalnövekedéséhez elengedhetetlen”

“Lean témában az eddigi legszínvonalasabbnak tartom ezen rendezvényt!”

“A rendezvényen sok volt az alapvető, már elsajátított ismeret, hasznos lenne mélyebb szakmai ismeretátadás. Ezzel együtt volt nagyon sok érdekes, hasznos és új dolog is!”

“Gratulálok a kezdeményezéshez, sok sikert kívánok!”

“It tied me down for 8 hours, it was very good and useful for me. It did not give me enough to be able to use lean in practice, but it highly woke up my interest.”

“A konferencia megvalósításában színvonalas, tartalmában magas hozzáadott értéket képviselő rendezvény volt, ezúton is gratulálok a szervezéshez!”

Az értékelőlapok összesített eredményei (1 – egyáltalán nem; 5 – kiváló):

  1. Mennyire volt elégedett összességében a rendezvénnyel? 4,27
  2. Mennyire volt elégedett a rendezvény helyszínével és annak színvonalával? 4,72
  3. Mennyire volt elégedett az előadások színvonalával? 4,31
  4. Mennyire elégedett a konferenciatáska tartalmával? 4,44
  5. Mennyire volt elégedett az előzetes információkkal? 4,31
  6. Milyen fórumon venne szívesen részt, mint az Egyesület következő rendezvényén?
    A visszajelzések alapján az első három helyezett:
  • Vállalatlátogatás
  • VSM workshop
  • A3 workshop